44276. lajstromszámú szabadalom • Vezeték kapcsolási rendszer csoportbeosztás szerint dolgozó önműködő telefonközpontoknál

— 5 lámpa — van bekapcsolva, azután pedig a | vezetékek egy pontban egyesülnek és a \ (61

) vezetéken és az (R) relais (8. ábra) az • (F) telep sarkához mennek. — Ha már most egy pld. az (R') fölhívó relais működésnek indul, a pontvonalasan jelzett úton az (R) relaisn és az (x2) lámpán át áram megy. A lámpák, mint azt később látni fogjuk, kiegyenlítő ellenállások, ezenkívül azt is jelzik, melyik tízes csoportból indult ki fölhívás. A fölhívó és elválasztó relaisk az 1—3. ábra szerint a kiválasztóállványon külön keretben vannak a kiválasztók alatt tíz vízszintes sorban elrendezve, mely sorok mindegyikében tíz-tíz relais van. Mindegyik relaissor baloldalán a megfelelő izzólámpa van elrendezve. Az áramforrások a 7. ábrán láthatók. (F) a negatív sarkán földrekapcsolt főtelep, (V) egy kis segédtelep, (C) egy váltakozó áramú generátor a fölcsengetésre és elfoglaltság jelzésére, (U) egy forgó árammegszakító egyenáram megszakítására. A csoportkapcsoló (8. ábra) az előfizetők százas csoportjai mindegyikénél egyszer van alkalmazva és négy (R, K, Z, E) relaisból, egy úgynevezett (Z, 8) tízes keresőből és egy úgynevezett (W, S) kiválasztó keresőből áll. Ez a berendezés, mint azt bevezetőleg jeleztük, egy kis szekrénybe van zárva, mely azt szállítás üzem közben védi, ezenkívül kényelmes kiváltását is lehetővé teszi. A csoportkapcsoló célja az, hogy valamely fölhívó relais megszólalásánál, t. i, a hallgató lekapcsolásánál egy el nem foglalt előzetes kiválasztót az (U) árammegszakító közvetítésével teljesen önműködően és lehető gyorsan kapcsoljon a fölhívó vezetékhez,- miáltal a fölhívó az első csoportkiválasztóval kapcsolatba jön. Míg már most az előzetes kiválasztó mindaddig beállítva marad, míg a fölhívó előfizető hallgatóját föl nem akasztja, a csoportkapcsoló azonnal szabaddá válik és más előfizető rendelkezésére áll. I Hogy már most a csoportkapcsoló egyes ! részeinek jelentőségét fölismerhessük, elő-I ször is az előzetes kiválasztó működését fogjuk főbb vonalaiban ismertetni. Amint valamely előfizető fölhívás céljából hallgatóját a horogról leakasztja a központon a soron levő szabad előzetes kiválasztó nyugalmi helyzetét azonnal elhagyja és a kapcsolótengely emelése és forgatása által a Strowger-féle kiválasztó módjára azonnal a fölhívó vezetékkel kapcsolódik, mely a kiválasztó száz fix kontaktusa közül az egyikkel van összekötve. Az előzetes kiválasztó beállításának a kézi kapcsolásnál az felel meg, hogy a kezelő a kérdődugót a fölhívó előfizető kapcsolójába dugja. A kezelő munkáját itt a csoportkapcsoló végzi. A csoportkapcsoló kapja a csoporttól kiinduló összes fölhívásokat, meghatározza a használandó előzetes kiválasztót, a kapesolótengelyt működésnek indítja és emelkedő és forgó mozgását a kellő módon határolja. A csoportkapcsoló bizonyos tekintetben az előzetes kiválasztó mozgását szabályozza, miközben az (U) árammegszakító és (F) telep szolgáltatja a hajtóerőt, míg az előzetes kiválasztó beállítására az indítékot a fölhívó előfizető adja azáltal, hogy hallgatóját egyszerűen leakasztja. Az előzetes kiválasztó üzemének emez általános jellemzése után egyes részeinek működése könynyen érthető. (R) a közös fölhívó relais, mely,mindannyiszor működésbe jön, mikor valamely előfizető relaisje gerjed. Ez indítja meg a szabad előzetes kiválasztónak a csoportkapcsolóval való kapcsolódását. (K) az indító relais, mely gerjedésénél a bekapcsolt előzetes kiválasztó kapcsolótengelyét az (U) árammegszakító áramkörének zárásával megemeli. Ugyanezek az áramlökések a később részletesen ismertetett (Z, S) tízes keresőn is átmennek, mely az előzetes kiválasztóval szinkrón módon forog, hogy az egyes (1, 2, 3, 9, 0) gyűjtővezetékek végig tapogatásával a fölhívó tízes csoportot megállapítsa. A (Z) relais a tízes relais, mely megszólal, mikor a (Z, 8) tízes kereső a fölhívó