44267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos telepek üzembentartására

- 2 -lesz, vagyis a sebességek összege ismét (a = nl 4- n2) ós a feszültségek összege (E—El -f- E2) lesz, anélkül, hogy a mezők gerjesztését módosítottuk volna. Ha a (Wl) tengely áll, csak az (M'2 D2) gépcsoport fut és az (Al) és (al) fegyverzetek csupán az ellenállásuk által megszabott kis feszültségesést idézik elő, ha pedig a (Wl) tengely ellenkező irányban forog, a (W2) tengely sebessége annyira fokozódik, hogy a (n2— nl = nl), ha ez nem kívánatos, a fegyverzet- vagy gerjesztőáram megfordításával ismert módon az előző állapotot lehet előidézni. Ha a (Wl) tengely az (n) sebességet túllépi, a (W2) tengely sebessége negatív lesz, vagyis forgásiránya megváltozik és az (M2) gép elektromotoros ellenereje az (Ml) gépéé ellen akként hat, hogy az (Ml) és (M2) gépek feszültségének összege a (B) feszültséggel egyenlő marad, tekintet nélkül arra, mennyire nő az (nl) fordulatszám és evvel az (el) feszültség. A telep töltése céljából az (M2) motor elektromotoros. erejét csökkenteni kell, mit a (Wl) tengely gyönge fékezésével lehet végezni. Lehet a feszültséget és fordulatszámot ezenkívül még külön is akként szabályozni, hogy az egyes gépek keféin föllépő változó feszültségeket a mezőgerjesztés erősítésére vagy gyöngítésére használjuk. így pl. az (M2) motor (f2) mezejénél a közönséges gerjesztőtekercselés mellett még egy második, mellékáramkörű gerjesztőtekercselést is lehet használni, melyet az (a2) fegyverzettől ágaztatunk el. Ép így lehet itt a 140926. sz. német birod. szabadalomból ismert szabályozó eljárást is használni a (Dl, D2, Ml, M2) gépeknél. Ez a szabályozás a viszonyok helyes megválasztásánál igen tág határokon belül pontos, de természetesen akár a határokon, akár folytonos módon lehet a gerjesztés módosításával, tehát, az (fl, f2) vagy (FI, F2) mezőkkel vagy mindkét mezőcsoporttal párhuzamosan kapcsolt, ezekkel egyirányú vagy ellentétes mezők által a szabályozást pl. a változó terheléstől függésben is végezhetjük. Épp így lehet a mezőket külön telepek helyett az (Al) és (A2) dinamógépek feszültségének (E E2) összegével is gerjeszteni, vagy a főgépcsoport (A.1, al) és a segédgépcsoport (A2, a2) fegyverzeteit, mint kettős fegyverzetet, egy-egy közös mezőben forgatni, mint azt a 2. ábrán sematikusan ábrázoltuk. A szerkezetet térbelileg még tömörebbé tehetjük akként, hogy a két (Dl) és (D2) dinamógépet egyetlen (D) dinamógéppel helyettesítjük, melynek (F) gerjesztőmezejét az (Ml) motor, illetve (Wl) tengely, (A) fegyverzetét pedig az (M2) mótor, illetve (W2) tengely hajtja ellenkező vagy azonos irányban (3. ábra). Magától érthető, hogy az ellenkező elrendezés is lehetséges, mikor a (Wl) tengely a fegyverzetet, a (W2) tengely a gerjesztőmezőt hajtja. Ekkor, hogy a forgó részekhez áramot vezethessünk, csúszógyűrűket kell alkalmazni. A 4. ábra ily szerkezet kapcsolási elrendezését ábrázolja. Az (al) és (a2) fegyverzetek, mint előbb, a telep áramkörébe láncolatosan vannak kapcsolva, az (fl) és (f2) mezők mozdulatlanok és külső áramforrásból, pl. a (B) telepből vagy az (A) fegyverzettől nyerik a gerjesztést. A 4. ábrán az az eset látható, melyben az (fl) mezőt a telep, az (f2) mezőt a telep és az (al) fegyverzet gerjeszti. Ha már most a (Wl) tengely túlságosan gyorsan forog, az (f2) mező erősödik és a (W2) tengely, illetve az evvel kapcsolt (F) gerjesztőmágnes lassabban forog, mint amekkora sebességgel forogna, ha a fegyverzet áramkörébe kapcsolva nem volna. Ez az egyik lehetősége annak, hogy a szabályozás határait kiterjesszük. A 4. ábrán a forgó (F) mező a gerjesztőáramot csúszógyűrűkön át kapja. Minthogy a kefék a mezővel szinkrón módon forognak, az (A) fegyverzet áramának leszedésére ugyancsak csúszógyűrűk szükségesek, de ezeket a 4. ábrán nem ábrázoltuk. Épp így eltekinthetünk attól, hogy más ismert szabályozó berendezéseket, pl. az (A) (4. ábra), illetve (Al, A2) (1. és 2. ábra) fegyverzet hasznos áramától átfolyt ellentekercseléseket, melyek az (fl, f2) mezőket gyöngítik, rajzban ábrázoljunk. Eme segédberendezések segélyével elérhetjük, hogy a hasznos feszültség, pl. a