44230. lajstromszámú szabadalom • Répaültetvények és más hasonló kapásnövények ritkítására és kapálására szolgáló gép

lók körül vízszintes irányban el lehet fordítani. A (2, 3) emelőkarok az (5) keresztrúdra van erősítve, mely csuklós összeköttetésben áll a kocsialjra szilárdan ráercsítettt (6) tartókarral. A (7) csukló lehetővé teszi, hogy a két emelőt függélyes irányban elforgassuk. Az emelőkre (8) kések vannak erősítve, melyeknek nyeleire villát képező (9) mutatók vannak alkalmazva úgy, hogy azok a répasorokra mutatnak. Minthogy a késeknek csak bizonyos meghatározott mélységig szabad a talajba mélyedniök, azért az (5) keresztrudat (10) karral látjuk el, melyre a (6) taxtókarba csavarolt (11) támcsavar ráfekszik úgy, hogy a kés a 'csavar állásához képest hatol be többé vagy kevésbbé a talajba. A készüléket kezelő személy, ki a fölemelt állásban lévő ülésen ül, melynél a (12) rúd fölhágó gyanánt szolgál, bizonyos időközökben a (2, 3) emelőket összecsukja úgy, hogy a (8) kések (együttvéve, egy vágót képeznek, mely a sorban lévő répákat lemetszi. Az ezen készüléknél föllépő munkafolyamatot a 4. ábra alatt lévő sematikus vázrajz tünteti föl, hol a (13) vonalak a kések által a répasorban, a (14—-15) vonalak pedig ja répasoron kívül követett utat jelölik. A leírt készüléket nemcsak a nagyoló ritkításra, hanem a gaz kiirtására és a kapálásra is lehet használni. Ha a nagyoló ritkítás be van fejezve, akkor a teljes ritkítás következik, melyet más, de az, előbbihez hasonló készülék segélyével végezünk. A kormánytengelyen egy (18) villa van elrendezve, melynek ágai között mindig egy-egy répasorra lehet nézni úgy, hogy a gépet a (16) ülés előtt lévő (17) fogantyúkerék segélyével kifogástalan pontossággal kormányozhatjuk. Az 5—10. ábrákban a nagyoló és teljes ritkításra, valamint a gaz kiirtására szolgáló készülékeknek más foganatosításai vannak föltüntetve. A (B) készülék (6. ábra) egy (19) emelőből áll, mely egy helytálló (20) csap körül forgatható és egy keskeny (21) késsel van ellátva, mely keresztben áll a sor irányára. Az emelőt a (22) rúgó és a (23) kar önműködőlég fölemelt helyzetben tartja. A késeknek ennél a készüléknél is csak bizonyos mélységig szabad a földbe mélyedniök, miért is a (19) emelő egy (24) karral van ellátva, melyre a (26) tartókarba csavarolt támcsavar ráfekszik úgy, hogy a kések a csavar állása szerint többé vagy kevésbbé mélyednek be a talajba. Munkaközben a (19) emelőt bizonyos időközökben lenyomjuk, mire a (21) kés egy csomó répát kivág. A 6. ábra alatt lévő sematikus rajzban a (27) vonal azt az utat jelöli, melyet a kés munka közben megtesz. Az 5. ábrában ábrázolt (C) készülék egy (28) rúdból áll. Ezen rudat .a (29) rúgó a (30) golyós csapágy csapjával köti össze, mely a (31) lécre van erősítve. A (28) rúd alsó vége (32) fogantyúval és (33, 34) késekkel van ellátva, melyek egymás mögött vannak elrendezve. A kések élei a répasorok irányával esnek össze és közöttük egy 3—5 cm. széles (35) hézag marad. A munkás, midőn ezzel a készülékkel dolgozik, az alacsonyabb helyzetben lévő (1) ülésen térdel és karjaival a (36) mankókra támaszkodik. Ez utóbbiakat egy (37) rúd alkotja, mely a (38) csőben eltolható. A cső viszont a (39) csukló körül forgatható és a (40) kormányív segélyével lehet beállítani. A munkás a (c) készüléket a (41) fogantyú segélyével a sor irányára keresztben mozgatja úgy, hogy mindig a sor fölött nyomja le a fogantyút, minek folytán a kések a talajba nyomulnak és a gazt, valamint a répák közül is többet kivágnak; csak azok a répák marádnak meg, mely a két kés közötti (35) hézagon keresztül mennek. A késeknek ilyenirányú mozgatása mellett, mely meghatározott időközökben megy végbe, az egész sorban csak egyes répacsopoptok maradnak meg egymástól egyenlő távolságokra. A nagyolva megritkított répasorokat, illetve répacsoportokat, melyek épen maradtak, a 8., 9., 10. ábrákban föltüntetett készülé-