44165. lajstromszámú szabadalom • Újítások enyvezőgépeken

— 2 -A csatolt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja látható.

Az (a) folyadéktartályba a (b) átvivő henger merül, mely a (c) lengőemelők nyitott csapágyaiba van ágyazva és a fix módon ágyazott (d) enyvező hengerre fekszik. A (c) lengőemelők a (d) enyvező henger két oldalán az (e) csapok körül lengő (f) emelőkön átmenő (g) tengelyre vannak ágyazva, a henger legmélyebb állását pedig a gép (fi) oldalrészein alkalmazott (el) ütközőkbe csavart (i) csavarok határolják és szabják meg', (k) a horogalakú excenteremelők, melyeket az (m) excentertengely az (1) excenterek hatása alatt mozgat, (n és o) vezetődarabok, melyek meggátolják, hogy a (k) excenteremelők lengésirányukban kitérjenek, (h) szögletalakú beállítódarabok, melynek a (k) excenteremelők horgai fölé fogódzanak és a (c) lengőemelőkön vannak megerősítve, miáltal a (b) átvivő- és (d) enyvező henger között a legkisebb távolság meg van szabva. A (b és d) hengerek, (gí) illetve (hl) csápjaira ékelt (P Q) fogaskerekek azt idézik elő, hogy a két (b és d) henger fordulatszáma egymással bizonyos viszonyban legyen. Az adott esetben az egyik henger a másikhoz viszonyítva elősiet, hogy így a folyadékréteg elszakadása és a folyadéknak evvel kapcsolatos, hullámszerű átvitele biztosan elkerülhető legyen. Az (r) bevezető asztalról az enyvezendő (s) darab a (t és u) bevezető hengerek között a (d) enyvező henger felé mozog. A (t és u) bevezető hengerek hornyolva vannak, eme hornyokon a (w wl) tengelyekre erősített (v vl) vezetődrótok mennek át, melyek végeikkel az enyvező henger felé fordulnak. A (v vl) vezetődrótok tehát az enyvezendő darabot a (t és u) bevezető hengerek előtt és mögött vezetik. A (vl) vezetődrótok a (t és u) bevezető hengerek mögött, tehát közvetlenül a (d) enyvező henger előtt (il) szögletbádog útján vannak egymással összekötve úgy, hogy a drótok végei az enyvréteget föl nem karcolhatják. (x) az (y) tengelyre lenghetően ágyazott leszedők, (z) vezető bádog, mely fölső élével a (d) enyvező henger ama pontja felé fordul, ahol az (x) leszedők az enyvezőhengerre fekszenek, (al) szállítószalag, mely az (a) enyvtartály alatt van elrendezve és egyik végén a (bl) henger fölött halad el. (cl) az enyvező tartály alatt alkalmazott bordák, (ki) lehúzó léc, mely az (ml) forgáspontokban lenghetően van ágyazva és melynek elmozdulását a fix (ni n2) ütközők határolják.

Eme leírt gép működési módja a következő :

Mikor az (1) excenterek forognak, a (b) átvivő hengereket a (k és c) emelők egymásba fogódzó horgai a (d) enyvező hengerről leemelik, illetve ehhez közelítik és így a két henger egymástól való távolságát. tehát az enyvréíeg vastagságát is szabályozzák. Ha a (dl) összekötő rudat lenyomjuk, a (b) henger kiemelkedik a folyadékból és saját súlyának hatása alatt a (d) hengeren önműködően legördül. Ha a két henger a megemelt állásában forog, a két hengeren lévő folyadék, kiszorul és a lenghetően ágyazott (ki) vakaróléc lehúzza azt. Mikor a (b) hengert a folyadékba leeresztjük, a (c) lengőemelők a (k) excenteremelőkkel kapcsolódnak úgy. hogy a (b) henger önműködően áll be a (d) hengertől ama távolságra, melyet legutóbb állítottunk be.

A folyadékkal bevonandó darab, melyet a (t és u) vezetőhengerek között vezetünk, mellső élével a (d) enyvezőhengerbe ütközik, mely azt rövid ívben az (11) szögletbádog körül vezeti és a (d) enyvező hengerre fekteti, mely nagyobb sebességgel forog, mint a (t, u) bevezetőhengerek. Az (il) szögletbádog ezenközben azt idézi elő, hogy a bevezetett darab mellső éle is ragasztóanyagot vesz föl. Az (x) lehúzok ezután az enyvezendő darabot ismét leemelik a (d) enyvezőhengerről és a (z) vezetőbádog az (al) szállítószalagra fekteti. A (z) vezetőbádog fölső éle azt idézi elő. hogy a darab hátsó vége is bevonódik folyadékkal, továbbá gondoskodik arról is, hogy ne essék le idő előtt a (d) enyvezőhengerről. A (cl) bordák meggátolják, hogy az egyoldalú nedvesítés következtében erősen domborítva váló darabok az (a) folyadéktartályt érjék