44156. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elgázosító robbanó erőgépek számára
— a — az (5) nyíláson át a gép hengerébe való beáramlását szabályozza, ■ A (4) elzáróelem a jelenleg használatos karburátorok elzáróeleméhez hasonlóan tetszésszerint foganatosítható. A (2) kamra közepében a függélyes (6) cső van elrendezve, mely a folyékony tüzelőanyaghozzávezetésére szolgál és a (7) csatorna által a (8) tartánnyal van összekötve, melyben a folyadékalakú tüzelőanyag felszíne állandó magasságban tartatik. A folyadéknak a (10) nyíláson át a (8) tartányba való beáramlását a (9) úszó szabályozza. A (2) kamra falán (23)-nál megerősített (6) csőben a függélyes (11) cső van kis súrlódással, azonban a (6) csőhöz lehető közel elrendezve. A (11) cső fölső vége a kétfalú (12) tárcsát tartja, melynek (13) ürege egyrészt a (11) csővel és másrészt a köralakú (14) hasítékon át a kúpalakú (3) térrel áll kapcsolatban. A (2) kamra alsó falán a (15) tömítőszelencében tömített és csavarmenettel ellátott 1 6) tű hatol át, mely a (11) cső alsó részébe nyúlik. A (16) tű (17) csavarmenete az üzemre nézve nem bír jelentőséggel és csak a készülék beállítására szolgál. A (12) tárcsán a csavarmenettel ellátott (18) rúd nyugszik, melyre összeállított súlyt helyezhetünk: ez a súly például (19) ólomlemezekből áll)hat. A lemezek számának alkalmas megválasztása által a súlyt szabályozhatjuk. A készülék következőképen működik: A gép által kifejtett szívóhatás folytán a (4) elzáróelem nyitásának mértékében a (12) tárcsa fölfelé mozog, míg a légáram által kifejtett erő a (19) súly erejét egyensúlyban tartja. Eszerint tehát a tárcsa alatt működő erő ismeretes; ez az erő ugyanis a (19) súlynak felel meg és ennek folytán az üzemet állandó nyomáskülönbség mellett tartjuk fönn. Természetes, hogy a mindenkori egyensúlyhelyzet az átáramló légmenynyiségtől függ, mert a tárcsának a kúpalakú térben való fölemelkedése mértékében a gyűrűalakú átbocsátó keresztmetszet is nagyobbodik. Az egyensúlyhelyet azonban csak akkor éretik el, ha a nyomáskülönbség a megszabott értékkel bír. Megfordítva, ha a (4) elzáróelem csaknem teljesen el van zárva, vagy ha a gép igen kis sebességgel fut és kevés gázt szív be, akkor az egyensúlyhelyzetet akkor kapjuk, ha a (12) tárcsa a (3) kúpalakú tér alsó széléhez igen közel került, azaz a rajzon föltüntetett helyzetet foglalja el. Az ez esetben igen kis gyűrűalakú (20) nyílás elegendő a motor táplálására és ennek dacára a kívánt nyomáskülönbséget adja, Ha a gép teljes sebességgel fut és a (4) elzáróelem erősen nyitva van, akkor a tárcsa mindig állandóan maradó nyomáskülönbség mellett a pontozottan rajzolt (21) helyzetbe kerül, mimellett a gép táplálására kellő nagy (22) gyűrűkeresztmetszet marad szabadon. A (12) tárcsa mozgásának megfelelően a (16) tűhöz képest a (11) cső is megváltoztatja helyzetét, mely tű a esőbe belépő tüzelőanyag részére az átbocsátó kereszt metszetet szabályozza. A (13) üregbe belépő tüzelőanyag a (14) hasítékon át porlasztatik és pedig a lehető legnagyobb nyomáscsökkenés helyén, mert a légáram a (12) tárcsa széle és a (3) kúpalakú tér fala között fojtatik. A (12) tárcsa minden helyzetének: a) egy ismert gyűrűalakú átbocsátónyílás felel meg, mely (20 és 22) között bármely helyzetben fekhetik; b) a (14) tű és a (11) cső között a tüzelőanyag részére egy ismert átbocsátó keresztmetszet felel meg. Minthogy egyrészt az a két keresztmetszet a (3) kúpalakú tér és a (14) tű alkalmas szerkezete által előre megállapítható és másrészt a szívóhatás állandó, ennélfogva az elgázosítás tökéletesen önműködő és célszerű, bármily nagy is a gép üzeméhez szükséges tüzelőanyagfogyasztás. Szabadalmi igény. Önműködő elgázosító robbanó erőgépek számára, jellemezve azáltal, hogy? egy ellensúllyal terhelt és a szívótérben elhelyezett, elzáróelem gyanánt működő tárcsa a levegő és a folyékony tüzelőanyag részére a szívásnak megfelelő átbocsátó keresztmetszetet meghatározza és pedig NYOMD
