44135. lajstromszámú szabadalom • Rotációs betonkeverőgép
elrendezett kanalakból áll. A tapasztalás azt mutatta, hogy a dob két átellenes homlokfalától befelé nyúló két (31 és 32) kanál alkalmazása a legjobb eredménnyel jár. A dob a 3. ábrán látható nyíl irányában forog, amikor is a (31) kanál, ha legalsó helyzetét elérte, az anyagot fölmeríteni kezdi és midőn tovább halad fölfelé, a fölvett anyagot magával viszi. Mivel a kanál a kiürítő nyílás fölé lejtő helyzetben van elrendezve, az anyag a kanálban a dob kiürítő vége felé fog csúszni és ha a kanál egy bizonyos magasságig emelkedett, akkor égjük hosszéle rézsútos helyzetben fog állni és a fölvett anyag egy lejtős (33) csatornába csúszik. Ha a kanál a dob forgása következtében még magasabb helyzetbe jut, akkor természetesen egész tartalma a (33) csatornába ürül. Ez utóbbi egy (34) elvezető tölcsérbe torkol és mellső vége nyitott, hogy tartalma közvetlenül a tölcsérbe ürülhessen. A tölcsér úgy van elrendezve, hogy alája egy kocsi vagy más hasonló szállító szerkezet tolható. A tölcsér kiürítő nyílásának elzárására egy (35) lemez szol- , gál, melynek (36) tartó karjai vagy fiiggeaztői | a tölcsér átellenes oldalaiba erősített (37) 1 csapok körül forgathatók. A (35) zárólemez hengeresre van hajlítva és kisebb görbületű sugárral bír, mint amilyen távolság a (37) csapok tengelyvonala és a tölcsér feneke között van, minek következtében a tölcsér kiürítő nyílása biztosabban elzárható, mint ha a zárólemez lapos vagy pedig az említett távolsággal egyenlő görbületi sugárú volna. Hogy a (35) zárólemez könnyebben ; elforgatható legyen, (38) fogantyúval van ellátva. A keverési folyamat alatt a (33) csator-j nának természetesen nem szabad a (18) ! nyíláson keresztül a dób belsejébe nyúlnia, I mivel ekkor a kanalak az összekeverendő ; anyagokat folytonosan a tölcsérbe ürítenék j és ezáltal az alapos összekeverést megaka- j dályoznák. Ennélfogva alkalmas szerkezetekről kell gondoskodnunk, melyek a csatornát a keverési folyamat alatt a dob kiürítő nyílásából kihúzzák és a keverés befejeztével ismét visszatolják. Ezen célra egy, a tölcsér fölső szélein futó kocsi szolgál, melynek (39, 39) oldalgerendái a tölcsér fölső szélén elrendezett (40, 40) szögvasakon csúsznak. A (39, 39) oldalgerendák végei horog alakban be vannak hajlítva és a (40, 40) szögvasak vízszintes bordáival kapcsolódnak úgy, hogy a kocsi a szögvasakról nem emelhető le. A gerendák (41 és 42) oszlopokat hordanak, melyek közül a dobtól távolabb eső (42) átellenes oszlopokat egy (43) harántrúd köti egymással össze, mely nemcsak a kocsi előre és hátra j mozgatására szolgáló fogantyú gyanánt, j hanem egyúttal a kocsiváz merevítésére is szolgál. A (33) kiürítő csatornát a kocsival (44) karok kötik össze, melyek a (41 és 42) oszlopokhoz vannak erősítve. A kocsival összekötött (33) csatorna természetesen | a kocsi előre és hátra haladó mozgását kö- I veti. miközben a csatornához erősített (45) görgők a (40) szögvas-síueken futnak. Hogy a (33) csatorna hajlásszöge változtatható legyen, a (41 és 42) oszlopok függélyes irányú (46) görbe hosszhasítékokkal vannak ellátva, melyeken keresztül a kocsi (44) karjaiba (47) csavarszögek vannak mélyesztve. Ezen csavarszögek kioldása után a (33) csatorna a (45) görgők, mint forgási középpontok körül elbillenthető és a csatorna belső vége a szükséghez képest sűlyeszthető vagy emelhető. A kocsi kihúzá- I sáliak határolására a (40) sínek külső ol| dalain (48) ütköző peckek vannak elrendezve, ! melyekhez a kocsi mellső végéből lefelé nyúló (48) ujjak ütköznek. A (31 és 32) kanalak a dob belsejétől a homlokfalak felé lejtősen haladnak és olyan alakban vannak kiképezve, hogy (49) külső végükön mélyebbek,- mint- egyeb részeiken. Mivel pedig a kanalak a dob kiürítő vége felé lejtenek, a kanalak által 1 ölvett anyag természetesen a kanalaknak mélyebben fekvő vége felé csúszik, mely a dob kiürítő végénél levő homlokfalhoz van erősítve. A kanál külső végének ezen okból kell mélyebben feküdnie, mint többi részeinek. A kanál lejtős elrendezésének célja ugyanis abban áll. hogy a kanál fő kiürítőhelye, vagyis legmélyebben fekvő része a
