44099. lajstromszámú szabadalom • Tenger alatt járó naszád víztől mentesíthető terekkel
nyithatjuk és zárhatjuk. A (z) központi hely a (k) parancsnoki torony fölső részén van elrendezve. Ha a (tl) tartályok folyékony tüzelőanyaggal, a (t) tartályok pedig levegővel vannak töltve, a naszád letnerülésre előkészítve az L—L vízvonalig merül a vízbe. A naszádnak tehát csakis csekély fölhajtása van, mely az L-L vízvonal fölé nyúló része súlyának felel meg. Ha a naszádnak le kell merülnie, az (m) szelepek zárt helyzeténél a (z) központi helyről a (t) tartálynak (v) fenékszelepjeit és (n) levegőszelepjeit nyitjuk. A víz ekkor alulról, a (v) szelepeken a (t) tartályba behatol és az ebben lévő levegőt az (n) szelepeken kiűzi. Annak megfelelően, hogy a (t) tartályt teljesen vagy részben töltjük meg vízzel, a naszád kisebb-nagyobb mélységig merül be. Ha a naszádnak ismét ki kell buknia, az (n) szelepeket zárva tartjuk és a (v és m) szelepeket nyitjuk. Ekkor a sűrített levegő az (e) tartályból a (p) vezetéken a (t) tartályokba áramlik és a fenektehervizet a (v) fenékszelepen éme tartályokból kiűzi. Ha a naszád lemerülése előtt a (d) bejáró nyílás nyitva maradna, vagy ha az (a) legénységi helyiség külső fala megsérülne, az (a) legénységi helyiség vízzel telnék meg és a naszád azonnal lesülyedne. Minthogy a (k) parancsnoki torony az (s) aknától eltekintve, teljesen zárva van, a (k) toronyból á levegő — föltéve, hogy az elsülyedt naszád nem feküdt teljesen féloldalt — el nem szállhat, hanem a parancsnoki toronyba behatoló víz hatása alatt csak némileg kom- j pi'imálódik. Az (a) térben lévő legénység | az (s) aknán a (k) toronyba menekülhet, hol egy időre a lélegzéshez elégséges levegőt talál. Ha már most az (n nl) szelepek zárt állapotánál a parancsnoki toronyban lévő (z) központi helyről az össBes (v vl és m ml) szelepeket nyitjuk, a sűrített levegőt tartalmazó (e) tartályból a (t tl) tartályokba behatoló sűrített levegő a (t tl) tartályokból az összes fenékteher vizét és tüzelőanyagot a (v vl) fenékszelepeken kiszorítja. Minthogy a (t tl) tartályok űrtartalma nagyobb, mint ae (a) legénységi helyiségé, a naszád súlycsökkenése a (t tl) tartályok kiürítése következtében nagyobb, mint a súlynövekedés, melyet a legénységi helyiség megtelése idézett elő, miért is a naszád a vízből az h—h vízvonalon túl kiemelkedik. Minthogy ekkor a naszád egész födélzete kiáll a vízből, helyzete a partról vagy a közelben lévő hajókról könnyen fölismerhető és így a legénységet meg lehet menteni. Bizonyos esetekben elégséges, ha a víztől mentesíthető (t tl) terek űrtartalma a legénységi helyiségével egyenlő. A naszád ebben az esetben épen az L—L vízvonalig emelkednék ki a vízből. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tenger alatt járó naszád víztől mentesíthető terekkel, azáltal jellemezve, hogy a víztől mentesíthető (t tl) terek űrtartalma legalább is épen akkora, mint a legénység tartózkodási helyéül szolgáló (a) téré. 2. Az 1. alatt védett tenger alatt járó naszád egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (a) legénységi helyiség egy csakis alúlról az (s) aknán át hozzáférhető, kifelé teljesen zárt (k) parancsnoki toronnyal van kapcsolva. 3. Az 1. és 2. alatt védett tenger alatt járó naszád egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy amaz (m ml v vl) tagok, melyek segélyével a víztől mentesíthető (t tl) tereket kiüríthetjük, a (k) parancsnoki toronyban elhelyezett (z) központi helyről működtethetők. (1 rajzlap melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.
