44027. lajstromszámú szabadalom • Kocsimozgató szerkezet írógépekhez
végei a 7. ábrán látható módon vannak meggörbítve úgy, hogy a kilincs (86) orra a (79) kilincskerék (80) fogaiba 'kapaszkodhat. A kilincsből egy (87) szög irányul fölfelé, melyhez a (88) vonórúgó egyik vége van erősítve. Ezen rúgó a kilincset arra kényszeríti, hogy (86) orrával a kilincskerék (80) fogaiba kapaszkodjék. A (88) rúgó, mely a (83) hüvelyt körülveszi, a hüvely kerületén lévő (89) körhoronyban fekszik és másik végével a hüvelyből kiálló (90) szöghöz van erősítve. A kilincset és kilincskereket egy hengeres (91) köpeny veszi körül, ^melynek összeszűkülő fölső vége a (69) tengelyt körülvevő (92) agyat alkot. Ezen agy (69a) hasítékokkal van ellátva, hogy rugalmasabb legyen és némi súrlódással szoruljon a (69) tengelyre. A (91) köpeny, normális helyzetében, a (83) hüvely fölső i szélén nyugszik, azonban a (69) tengelyen a kilincs és kilincskerék szabaddá tétele céljából eltolható. Az 1. és 4. ábra megtekintéséből kitűnik, hogy a (74) fogaskerék a (93) fogasléccel áll kapcsolatban, melynek végeit a (94) csavarok egy-egy háromkarú (95) emelővel kötik össze. Ezen emelők a (98) kocsialvázból lefelé nyúló (97) tartók (96) csapjai körül lengnek és mellső karjukkal a kocsialvázból kiálló (99) beigazítható csavarokra feküsznek, melyek a normális helyzetébe visszatérő fogaslécet a kellő helyzetben akasztják meg. A (98) kocsivázhoz (101) csavarok segélyével (100) lemezrugók vannak erősítve (3. ábra), melyeknek szabad végei a (95) emelők (102) karjaira feküsznek és a (93) fogaslécet normális, vagyis a (74) fogaskerékkel kapcsolódó helyzetben törökednek tartani. A (95) emelők harmadik karjai a már leírt módon a (93) fogasléccel vannak összekötve. A (100) lemezrugók rögzített végrészei egyegy (103) gerinchez nyomódnak (4. ábra) és a (101) rögzítő csavarok minden rúgónál a (103) gerinc átellenes oldalain foglalnak helyet. A (101) csavarok beállítása által a (100) rugóknak a (102) emelőkarokra gyakorolt nyomása pontosan szabályozható és ezen berendezés folytán a kilendíthető (93) fogasléc végein lévő rugók egymástól függetlenül igazíthatók be. A (93) fogaslécnek a kocsivázzal való összecsapolása a 3. és 4. ábrán, részletesebben pedig a 6. ábrán van föltüntetve. Mint ez utóbbi ábra mutatja, a háromkarú (95) emelő egyik karjába ágyazott (96) csapon egy (104) gyűrű yan kiképezve, mely az emelőkar belső oldalára fekszik és így a (93) fogaslécnek, valamint a vele (96) csapok segélyével összekötött (95) emelőknek hosszirányú elmozdulását megakadályozza. A (9*6) csapok (105) csavarokká vannak meghosszabbítva, melyek a kocsiváz (97) tartóinak csavarmenetes furataiban nyugosznak és (106) csavaranyákkal vannak fölszerelve, melyeknek segélyével a csavarszögek a beállított helyzet; ben rögzíthetők. Ha az egyik (105) csa' vart a (97) tartóban befelé, a. másikat pedig kifelé forgatjuk, akkor a (93) fogaslécet a kocsihoz képest tetszőleges helyzetben állíthatjuk be. Mint az 1., 3., és 4. ábra mutatja, a kocsiváz baloldali véglemeznek (108) csapjára egy (107) kioldó emelő van ágyazva, melynek (109) hasítékába a kocsiváz baloldali véglemezéből kiálló (110) pecek nyul. A kioldó emelő fölső vége t (lll) fogantyút hord, (112) alsó vége pedig :a (93) fogasléc (113) kiugrására fekszik úgy, hogy a (111) fogantyú előre húzása alkalmával a (93) fogasléc a (100) rugók hatás ellenében hátramozdul és a (74) kerékből kikapcsolódik, mire a kocsi a gátló szerkezet hatása alól fölszabadul. A (30) hengert a (114) keret tartja, melyet a párhuzamos (115) sinek oly módon kötnek össze a (98) kocsivázzal, hogy a henger egy (föl nem tüntetett) ismeretes átváltó szerkezet segélyével a kocsivázhoz képest elmozdítható. A kocsivázat az antifrikciós (116) görgők vagy golyók hordják, melyek egyfelől a kocsiváz (117) vezető hornyaiban, másfelől pedig az ezekkel átellenes és a gépállványhoz erősített (118) sinek hornyaiban futnak. A kocsi alatt egy ' (119) rúgódob van forgathatóan elrendezve
