44026. lajstromszámú szabadalom • Zárószerkezet ablakok, ajtók, kapuk stb. számára

szekrériyfal és a tuskó közé szorulva, biztos zárást létesít az ablak és az ablakdeszka között. Ezen záróberendezés természetesen kettős ajtóknál is alkalmazható, mely esetben a félajtót a padlóval köti Ö3sze. A. zárószerkezetnek oly további foganatosítási alakjai, melyek egy-vagy két szárnyas ajtóknál, kapuknál és ablakoknál nyerhetnek alkalmazást, a 3—9. ábrákban vannak föltüntetve. A 3. ábra a zárószerkezetnek hosszmetszete zárt helyzetben; a 4. ábra ugyanazon szerkezetnek fölülnézete; az 5. ábra a zárószerkezet egy második foganatosítási alakjának hosszmetszete; a 6. ábra részletrajz; a 7—9. ábrák gördülő és tolóajtókon elrendezett zárószerkezeteket tüntetnek föl. Ezen szerkezetek berendezése a következő : Az ajtóbélésnek megfelelő helyén egy két egyenlő nagy megmunkált (20) vezetőszártíyat hordó (21) lemez van megerősítve (4. ábra), mely egy ezzel harántirányban elterülő éles szélű (22) kiszögeléssel van ellátva. A két párhuzamos, a (21) alaplemezre merőlegesen álló (20) vezetőszárny között a lapos (23) záróemeltyű van ágyazva, mely derékszögben áthajtott végén három egymástól egyenlő távolságban lévő, nem egy egyenesbe eső (24, 25, 26) csappal bír, mely csapok az emeltyűn kétoldalasan vannak elrendezve és a (20) vezetőszárnyaknak egymással szemben fekvő fölületein kiképezett, egymást keresztező, szimetrikusan elrendezett (27, 28, 29, 30) negyedkörvezetékekben csúsznak, illetőleg visszacsúsznak a (23) záróemeltyűnek a 3. ábrában föltüntetett végső állásából a másik végső állásba 180°-kal való átfektetésónél, illetőleg visszafektetésénél. A két középső csap, mely a (23) emeltyűnek a (3) ábrában föltüntetett végső állásából 180°-kal való elforgatása áíltal jut a másik vég állásába, az emeltyű visszafektetésénél pedig ismét a föltüntetett Végállásba és melyek az egyes vezetőlemezeknek (28, 30) hornyaiban csúsznak, arra szóigálnak, hogy a (23) emeltyű csapjainak a hornyokba való szorulása megakadályoztassék, tehát arra, hogy a (23) emeltyűt könnyen és biztosan lehessen vezetni. A (21) lemeznek a (32) lemez megfelelő (31) mélyedésébe pontosan beilleszkedő (22) kiszögelésének föladata az, hogy betörés esetében a (33) lécnek leszakadásánál törŐvasnak a közbenső térbe való bevezetésénél oz ajtó vagy ablak két szárnyának vagy a megfelelő és egymással összekötött ajtó vagy kapurészeknek szétfeszítését megakadályozza. Míg ezen foganatosítási alak szerint készített ablakokon, ajtókon vagy kapukon elrendezett zárószerkezetekkel az ablakokat, ajtókat stb. csak csukott helyzetben lehet elreteszelni, addig az 5. ábra szerinti zárószerkezetnek alkalmazása mellett lehetséges, hogy az ablakok, ajtók stb. nyitott helyzetben is biztosan elreteszelhetők. Az ezen ábrában föltüntetett foganatosítási mód az előbb ismertetettől egyrészt a lágyöntvényből előállított (23) karban különbözik, mely alsó oldalán (T) alakban kiképezett (34) horonnyal bír, másrészt pedig egy, az ajtó-, ablak- vagy kapuszárnyban szilárdan beerősített, (35) lemezzel csuklósan összekötött, a (36) csapszög körül mozgatható lapos (37) zárókarban, melynek szabad vége ezen karnak az egyik és másik irányban 180»-kal átfektethető (22) emeltyűnek (34) hornyába való illeszkedése és vezetése céljából ugyancsak (T) alakban van kiképezve. Ezen zárószerkezetnek működési módja már most a következő: Nyitásnál a (23) emeltyűt megfogjuk és az 5. ábrában föltüntetett helyzetéből 180°-kal átforgatva az ellenkező irányba fektet. jük át, amikor is a (37) kar fölszabadul és az ajtó nyitható. A (23) emeltyűnek 0»—90°-ig a nyitási helyzetbe való forgatásánál a (24) csapok a (27) hornyokban csúsznak, a középső (25) csapok pedig a (28) hornyokban, míg a (26) csapok csak helyben végeznek egy negyedfordulatot. A (23) emeltyűnek ezen 90®-kal való elforgásánál a csapokat hordó áthajtott emeltyűvég a (37) karnak (T) alakban kiképezett végén fekszik és így az ajtó ki nem nyit-