43982. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betűíró és hasonló gépeknél a sorok arányosítására

szögemelő elfordul, míg (u) orra a fix vagy ha különböző szélességű betűkkel és ennek megfelelően változó papíreltolódással dolgozó írógépet használunk, a betűszélességnek megfelelően önműködően beálló mozgatható (t) ütközőbe nem ütközik. Kkkor a (v) orr a görbített (L) rúdnak a (K2) golyóskilincsműbe eltolhatóan ágyazott egyik végét bizonyos üres menet után magával viszi és az (L) rúd másik vége először is a golyó elreteszelését szünteti meg, azután pedig az egész kilincsművet bizonyos úton jobbfelé eltolja. Az írógép maga ezenkívül akként van berendezve, hogy mikor egy betűt lenyomtatunk, az (82) rúd egyidejűleg kikapcsolódik a betűtartóból, hogy a (H3) szögemelő a most feszültségét elvesztett (F2) rugóval együtt a gyöngébb (F3) rúgó hatása alatt a nyugalmi helyzetébe térhessen vissza. Ekkor a (K2) golyós kilincs a pontozva jelzett állásában marad és a (K2) golyós kilincs golyója evvel egyidejűleg az (Sl) rúdra fekszik, minthogy most az (L) rúd lehajlított vége szabaddá vált. Amint a betű a papírhengertől távozik, a (Hl) szögemelőt a betűtartóval való alkalmas kapcsolata a nyíl irányában elforgatja, minek következtében a (KI) golyós kilincs az (Sl) rudat elereszti és az (Sl) rúd a (v) kocsival együtt a (Pl) rúgó hatása alá kerül. Most már a kocsi annyira elmozdul balfelé, hogy a (w) orr a (H2) szögemelő függélyes kar- ! jába ütközik, mikor a (K2) kilincs gátolja meg a további elmozdulást. A (H2) szögemelőt az ideiglenes sor • képezésénél a (k) kilincs állandóan fogva tartja úgy, hogy a (w) orr nyomásának nem engedhet. A végleges sor képezésénél azonban a (k) kilincset a szavak között közt képező billentyű leütésénél az (E) elektromágnes vagy valamely mechanikus szerkezet kiváltja, tehát a (H2) szögemelő a (w) orr nyomása alatt elfordulhat. Ekkor a találmány tárgyát képező berendezés, melynek célja a papírszám eltolódásának az arányosítási értékeknek megfelelő szabályozása működésnek indúl. A berendezést a (H2) szögemelőn kívül még a (g) tolóka és a (P) szögletvas képezi, melyen a (g) tolóka csúszik. A (P) szögletsín függélyes karja a (G) tokon tolódik el. Eme berendezés működési módja a 2. ábrából tűnik ki, mely az 1. ábrán látható berendezésből akként származtatható, hogy a szögletsínt egy megnyújtott egykarú emelő helyettesíti. A (H2) emelő (o) forgáspontja a (w) orr (M—N) pályájától bizonyos (c) távolságban van. Az (f) távolságot a (P) szögletsín megfelelő beállításával a kiegyenlítendő orr különbséggel tesszük egyenlővé. Az (n) távolság (2. ábra) a szóközök számával arányos és pedig ha ezek száma z, n = z, c, vagyis a (g) tolóka ütközési pontja a (q) kezdőponttól minden szóköznél (c) távolsággal távolodik el. Míg a (H2) emelő (2. ábra) a (g) ütközőbe ütközik, a (w) orr az (L) távolsággal mozdul el, két derékszögű háromszög hasonlóságától pedig következik, hogy x c c f n z ' vagyis a megoldandó föladatnak megfelelően f x = — Z A (P) szögletaín és a (g) tolóka a végleges sor leírásánál mindig újból beállítandó. Ezt kézzel végezhetjük vagy önműködően történhetik. Ha ezt az utóbbi esetet veszszük figyelembe, — melynek természetesen csakis akkor van jelentősége, mikor a végleges sor leírását az ideiglenes sor leírás ! vagy az ideiglenes sor leírásánál létesített lyuksor önműködően eszközli, — az ideiglenes sor leírásánál az egyes sorok elkészülte után két lyukasztási jel létesítendő, melyek közül az egyik a hosszúságkülönbségnek, a másik a sorban levő szavak számának felel meg. Eme lyukasztási jelek a sor végleges leírásánál a (P) szögletsínt és a (g) tolókát önműködően beállítják, az erre a célra szükséges mechanikus herendezések a legkülönbözőbb módon képezhetők ki és semmi tekintetben sem okoznak nehézséget. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés betűíró- és más hasonló gépeknél a sorok arányosítására, azáltal jellemezve, hogy ama sorelemek szélességének — melyekre a nem arányosított sor és az arányosított sor hosszúságkülönb-