43967. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzólámpákhoz való fémes izzószálak előállítására

Megjelvut 1909. évi január hó 319-fitt. MAGY. KIR. SZABADALMI H í VATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 43967. szám. VIl/h. OSZTÁLY. Eljárás izzólámpákhoz való fémes' izzószálak előállítására. FRANCOIS JEAN PLANCHON MÉRNÖK PÁRISBAN. A bejelentés napja 1907 december hó 20-ika • Jelen találmány tárgya eljárás izzólámpákhoz való fémes izzószálak előállítására. Az albumin- és proteintartalmú vegyületeknek megvan azon tulajdonságuk, hogy a wolfram és molybdaen kénvegyületeivel egyesülnek. Hogy ezen vegyületekhez hozzájuthassunk, a következő módszert tarthatjuk be: Az albumintartalmú anyagból — ha az vízben oldható, mint például a zselatin, — vizes oldatot állítunk elő; ha az, mint például a kazein, vízben oldhatatlan, úgy lúgos oldatot állítunk elő. Az albumintartalmú anyagnak ezen lúgos, vagy vizes oldatát á wolfram vagy molybdaen valamely kénvegyületének lúgos oldatával, vagy pedig még célszerűbben alkalikus wolframszulfid, vagy molybdaenszulfid oldatával keverjük. Ennek megtörténte után egy megfelelőleg higított savnak, pl. sósavnak hozzáadásával csapadékot állítunk elő, mely csapadék a fémsz,ulfidnak és az alkalmazott albumintartalmú anyagnak vegyülete. Ezen vegyületeket célszerűen például következőleg állíthatjuk elő. Ha 1 g. zselatinnak oldatához 2 g. ammoniákos wolframszulfidot adunk, megsavanyítás után barna csapadék áll elő, mely csapadék a zselatinnak wolframszulfiddal való vegyülete. Ezen vegyületből kalcinálás után körülbelül 44°/'o wolframtrioxyd marad vissza. Ha 1 g. albuminnak oldatához 2 g. wolframszulfidot adunk, megsavanyítás után ugyancsak barna csapadék áll elő, mely csapadék az albuminnak wolframszulfiddal való vegyülete. Ezen vegyületből kalcinálás után körülbelül 44% wolfram trioxyd marad vissza. A. kiválasztott terméket ezután kimossuk, hogy további műveleteknek vethessük alá. Hogy ezen új vegyület segélyével szálakat állíthassunk elő, ezt megfelelő rnenynyiségű vízzel keverjük, miáltal |egy többékevésbbé képlékeny tömeg áll elő, amely ezután a már ismert módon tovább földolgozható. Az új vegyületekből lúgos oldattal is előállíthatunk szálakat. Ezen esetben annyi lúgos oldatot keverünk a vegyülethez, hogy a kellőleg képlékennyé vált anyag saját súlyánál fogva, vagy megfelelő nyomás alkalmazása folytán egy tartály nyílásán keresztülszorítva, szálakat alkosson. Eljárhatunk oly módon is, hogy az új vegyületet akként hozzuk képlékeny állapotba, hogy azt a vegyület savanyú kö-