43966. lajstromszámú szabadalom • Hengerfúrógép

egy példaképeni kiviteli alakját tünteti föl, és pedig az 1. ábra elölnézetben, a 2. ábra részben metszett fölülnézetben, a 3. ábra részben metszett oldalnézetben, a 4. ábra a késállító szerkezet oldalné­-Z'ötö, 8iZ 5. ábra ugyanannak a 4. ábra A—B vo­nala szerinti metszete. Az (1) kések (3. ábra) a (2) szerszámtar­tóban vannak később leírandó módon beál­líthatóan rögzítve. A (2) szerszámtartó a (3) ék segélyével a (4) tengelyre van ékelve, mely a megfúrandó (5) henger mindkét oldalán egy-egy (6) csapágyban (1—3. ábra) van ágyazva. A (6) csapágyak a kúpos furataikba illő és hasonlóan kúpos, egyik oldaluk mentén fölmetszett (7) csapágycsészekkel vannak ellátva, amelyek segélyével a csapágy ko­pás esetén kényelmesen utánaállítható. Az utánaállítás céljából p- (7) csészéknek a (6) csapágyból kiálló ellenkező kúposságú végére, egy ugyanolyan kúposságú furat­tal biró (8) lap van ráhelyezve, amelyet a (9) csavarok segélyével a (6) csapágyhoz szoríthatunk. Ezáltal a (7) csészéket, melyek fölmet­szésük folytán a kellő rugalmassággal bír­nak, a tengelyirányban a (6) csapágyakba beszoríthatjuk és ezzel a csészéknek ko­pás folytán megriövekedett furatát ismét a kellő méretre hozhatjuk. A (6) csapágyak a (10) keretekhez van­nak erősítve, illetőleg célszerűen azokkal egy Öntvényt képeznek. E keretek viszont a (11) csavarokkal a (12) tartókhoz vannak erősítve. A (12) tartókat a gépnek a meg­fúrandó hengerre való rásaerelésénél a hengerre erősítjük, célszerűen azáltal, hogy azokat a hengerkarimáknak egy-egy (13) födélcsavarjárá rátoljuk és egy-egy csa­varanyával a hengerkarimához szorítjuk. A (10) kereteket a függőleges (14) csavarok­kal és a vízszintes (15} csavarral a (12) tartókhoz képest minden irányban beállít­hatjuk és ezáltal a (4) tengely a megfú­randó hengerhez képest központosíthatjuk. A (10) keretek és (12) tartók alkalma­zása azt is lehetővé teszi, hogy a gépet a legkülönbözőbb átmérőjű hengerekhez is alkalmazhassuk. Ha pl. nagyobb átmérőjű hengerre kell a gépet rászerelni, a (14) csavarokat meglazítjuk és a (12) tartókat a (10) kereteken a középtől .kifelé toljuk, mindaddig, míg azokat az illető henger fö­délcsavarjaira rá nem fűzhetjük. A (12) tartókat erre a födélcsavarokra csavart anyákkal a hengerkarimához rögzítjük. A most már helytálló tartók közt a (10) ke­reteket előbb kézzel durván, majd a füg­gőleges (14) és vízszintes (15) csavarok segélyével pontosan központosán állítjuk. A gép hajtása a jelen kiviteli alaknál a fogantyúval ellátott (16) kézikerékkel vagy forgattyúval történik, melynek (17) ten­gelyéről a mozgást a (18, 19) fogaskerék­pár viszi át a (20) tengelyre, illetőleg az erre ékelt (21) végtelen csavarra. A (17 és 20) tengelyek célszerűen köz­vetlenül a fogaskerekek mellett egy-egy (22, illetőleg 23) csapágyakban vannak ágyazva, melyek célszerűen közös öntvény t képeznek és a (10) keretek egyikéhez van­nak erősítve. A (20) tengely folytatása, célszerűen közvetlenül á csavarkerék mel­lett, a (24) csapágyakban van ágyazva, amelyek ugyancsal: .az előbbi (10) kerethez vannak erősítve. A (21) végbelen csavar a (25) csavarkereket hajtja, amelyben a {4) tengely ék és ékrovatók segélyével lazán eltolható, de el nem forgatható úgy, hogy a (25) csavarkerék hajtásával egyszer­smind a (4) tengelyt és a (2) szerszámtar­tót, valamint az (1) késeket is forgatjuk. Hogy a gép eme főmozigásánál különböző sebességeket érhessünk el, a (18, 19) fo­gaskerékpárt a (17 és 20) tengelyeken könnyen leszerelhető módon alkalmazzuk és, ha a gépet más sebességgel akarjuk hajtani, alkalmas más áttételt nyújtó fo­gaskerékpárral cseréljük ki. Az (1) késeknek tengelyirányú mellék­mozgását a jelen találmány értelmében a (4) tengelynek saját hosszirányában való eltolása által érjük el. Ez azáltal történik, hogy a (4) tengelyhez rögzített (26) tartó­ban egy, e tartóhoz képest szintén rögzí-

Next

/
Thumbnails
Contents