43960. lajstromszámú szabadalom • Generátorból és elektromotorból álló elektromos transzmisszió
- 3 — gép mótor gyanánt működik. Mivel az induktorok nincsenek fix állványokra szerelve, bizonyos relativ sebességgel fognak a mozgó armatúra körül forogni ugyanazon okból, melyből egy helytálló armatúrával bíró elektromotorba vezetett áram folytán az induktorok az armatúra körül forognak, még pedig egyenlő sebességgel, de ellenkező irányban azon forgási iránnyal, melyet a forgó armatúra az áram behatása alatt fölvett volna. Az (5, 6) induktoroknak ezen mozgása szíjkoroug rendszer segélyével vitetik át a (14) tengelyre. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a két elektromos gép egyenlő teljesítménnyel bír és az áramot az (1) tengelyre szerelt (15) segéddynamó szolgáltatja. Ha a hajtott tengely által kifejtett ellenállás csökken, ezen tengely fordulatszáma növekszik, éppen úgy az induktoroké is, amelyek esetleg gyorsabban is foroghatnak, mint az armatúrák; de most a (16) dynamó is mótor gyanánt működik úgy, hogy a (15) segéddynamó a motorok táplálásához szükségesjáram keringtetése céljából kénytelen a (16, 17) motorok elektromotoros ellenerejét legyőzni, miáltal az általa fogyasztott munka nagyobb lesz. Ekként állandó munkájú sebességváltoztatót nyerünk, mivel a segéddynamó által fogyasztott munka azon arányban növekszik, amelyben a hajtott tengely ellenállása csökken. Ámbár a rajzban föltüntetett vázlatokban az armatúrák külön-külön vannak a hajtótengelyre fölékelve, világos, hogy egy kettős tekercselésű armatúrát és egyetlenegy induktort is alkalmazhatunk és hogy az induktorokat a hajtótengelyre ékelhetjük és az armatúrákat a hajtott tengellyel hozhatjuk összeköttetésbe vagy pedig az egyik gépnek armatúráját és a másiknak induktorát helyezhetjük el a hajtótengelyen, míg a gépeknek megfelelő második elemeit a hajtott tengellyel hozhatjuk összeköttetésbe és egyenáramú gépek helyett váltakozó áramuakat is alkalmazhatunk. Igen gyors kikapcsolás elérése céljából a (16 és 17) elektromos gépek mindegyikét alkalmas kapcsolás segélyével pillanatnyilag generátor és a (16) segéddynamót fölvevő gép gyanánt működtethetjük, amikor a segéddynamó a hajtótengely forgatását segíti elő. A találmánynak automobilokon való alkalmazásánál a (18) petroleummótor (4. ábra), közvetlenül a (19) tengelyt hajtja, mely a mozgást a (20) kúpkerékpár segélyével a (21) tengellyel közli, melyre az elektromos gépeknek (22, 23) armatúrái 'vannak fölszerelve; a (24, 25) induktorok a megfelelő csapágyakban forgó és (28, 29) korongokkal ellátott (26, 27) tengelyeknek végeire vannak fölszerelve. Ezen korongok megfelelő transzmisszió segélyével közlik a mozgást az automobilnak a (30, 31) kerekeivel. A segéddynamó (32)-vel van jelölve. Az 5. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a két elektromos gépet különböző, de állandó arányú sebességgel, járatjuk. A (31) petroleummótor a (32) tengelyt és a (33, 34, 35) fogaskerekek segélyével a (36, 37) tengelyeket hajtja, melyekre a két elektromos gépnek armatúrái vannak fölszerelve. Ezen gépeknek (40, 41) induktorái a (42, 43, 54) fogaskerekek segélyével a (45) hajtott tengelyt forgatják. Az ismertetett elrendezés helyett a két elektromos gépnek armatúráját egy segédtengelyre is ékelhetjük föl és az egyik gépnek induktorát a hajtó, a másikét a hajtott tengelyre szerelhetjük. így a 6. ábrában a generátornak és az elektromotornak (46) ill. (47) armatúrái a (48) segédtengelyre vannak fölékelve ; a (49) petroleummótor közvetlenül az (51) hajtótengelyre erősített (50) induktort hajtja, míg az elektromotornak (52) induktora a hajtott tengelyre van erősítve. Hogy az (50, 52) induktoroknak a (46), ill. (47) armatúrákhoz viszonyított relativ sebessége egyenlő legyen, az induktorokat egy magában véve ismert szerkezetű áttétel segélyével kötjük egymáshoz, mely két, a (48) tengelyre ékelt (55) bolygó kerekeket hajtó (54, 55) kúpos kerekekből áll.