43923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú mésznitrogénnek szemcsés alakúvá való átváltoztatására
Megjelent 1909. évi január hó 2-án. MAGY. ^ KIK SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48923. szám. K/h. OSZTÁLY. Eljárás poralakn mésznitrogénnek szemcsés alakúvá való átváltoztatására. DR D'ERCOLE ANASSAGORA ORVOS RÓMÁBAN. A bejelentés napja 1907 december hó 12-ike Mésznitrogén, kálciumcianamid igen finom port képez és minthogy nagy mennyiségű. oltatlan meszet tartalmaz, raktározása és a szántóföldön való alkalmazása kisebb-nagyobb nehézségekkel jár. A mésznitrogén zsákokban nem raktározható, mert a kálciumoxidnak a szénsav és a légköri nedvesség által okozott hydratizálódása és karbonizációja folytán súlya és tömege már néhány nap után annyira megnövekszik, hogy a zsákokat megrepeszti. Eltekintve attól, hogy a zsák tönkre megy, még az a nehézség is lép föl, hogy a más zsákokba való átrakás az anyag poralakú volta miatt igen nehéz, mert a finom por a legcsekélyebb mozgásnál fölörvénylik és könnyen a szembe és a lélekzőszervekbe hatol. Ez a hátrány természetesen a mezőn való szétszórásnál is mutatkozik, különösen szeles időben. Ha mésznitrogén a födő szórásnál a csirázó, gyönge növényekre esik, a trágya maró hatása és nagy finomsága folytán a levelek többé vagy kevésbé el égettetnek; a levelek ugyan komoly kárt ezáltal nem szenvednek, de az a körülmény a földművesre rossz hatással vaií. A poralakú műtrágya ezen hátrányai oly nagy mértékűek, hogy igen sok gazda ezen műtrágya alkalmazásától már elejétől fogva eltekint. Bejelentő ezért megkisérelte a mésznitrogént a poralakból a szemesés alakba átvinni, anélkül, hogy ezáltal annak tápanyagmennyisége, illetve nitrogéntartalma megváltoznék. A kísérletek első sorát bejelentő fémsók híg oldatával eszközölte; a nyert eredmények kedvezőek voltak, mert a mésznitrogén a poralakból tényleg szemcsés alakba ment át, mimellett az egyes szemcsék elég lágyak voltak arra, hogy azoknak a talajban való gyors föloldása biztosíttassék. Az így kezelt mésznitrogén vegyi vizsgálata megmutatta, hogy az anyag tápláló alkatrészét, a nitrogént nem vesztette el. Azon fémsók, melyek oldott állapotban a legjobb eredményeket adták, a következők : a nátrium, mágnézium, mangán, cink, vas, aluminiutn és a kálcium sói. A kísérletek egy másik sora oly oldatokkal foganatosíttatott, melyek hatásukat csak összetartóképességük folytán fejtik ki; ily anyagok ragasztóanyagok, mint pl. gumi, enyv, zselatin, keményítő, fehérjetestek, kazein, kazeinátok, albuminátok, melyekhez a ragasztó hatást növelő anyagok: pl. timsó,
