43920. lajstromszámú szabadalom • Folyadékkimérő és regisztráló készülék

forgatható (24) emeltyű alsó vége foglal helyet. A (24) emeltyű fölső végéhez a (25) emeltyű van csuklósan erősítve, mely egy az ingaóráknál használatos (26) horgonyt hord. E horgony egy közönséges szerkezetű óramű (27) szabályozó kerekével áll kapcsolatban, melyet ismert módon egy spirálrúgó egy irányban forgatni igyekszik. Az óramű többi része tetszőleges ismert kivitelű, s ezért a rajzon nem tüntettük azt fel. Megjegyzendő csupán az, hogy a (27) szabályozó kerék célszerűen (10) foggal bír úgy, hogy a (26) horgony minden egyes kilengésénél, amit — mint később látni fogjuk — a (2) dugattyú föl- és lemozgása idéz elő, a (27) szabályozó kerék (1/20) fordulattal fordul el. A (27) szabályozó kerék tengelyére egy foggal bíró tárcsa van ékelve, melynek foga egy második tengelyen ülő, célszerűen szintén tiz foggal bíró fogaskerékbe kapaszkodhatik úgy, hogy utóbbi előbbinek csak egy teljes körülforgása után fordul el egy foggal. Ezen második fogaskerék hasonló módon egy harmadikkal lehet kapcsolatban, úgy hogy az első a (27) szabályozó kerék tengelyére szerelt mutató ismert módon egy számlapon a (2) dugattyú egyes föl- és lemozgásainak számát, tehát az egyes kimért adagokat, a második tengelyre szerelt mutató a tízeseket s. i. t. regisztrálja. Az (1) tartány említett második fölső (3) dugattyúja egy fölfelé mozgásánál záródó (28) légszeleppel, továbbá (29) légbeboesátó nyílásokkal és fölfelé nyúló (30) vezető orsóval van ellátva, mely utóbbira a szelep súlyának változtathatása céljából súlyok helyezhetők. Az (1) tartányra végül egy fölnyitható (31) födél van erősítve, mely légbebocsátó nyílásokkal bír és lakattal elzárható, hogy a készülékhez illetéktelen egyének hozzá ne férhessenek. Ugyanez okból a regisztráló óramű tokját is elzárhatóan célszerű készíteni. A kimérendő folyadék nyomás alatt a (32) csövön és (33) nyíláson keresztül jut be a készülékbe a (2) dugattyú fölé és az (1) tartánynak a két dugattyú közt lévő részét megtöltve a (29) légbebocsátó szelepet elzárja. Ez a nyugalmi helyzet. Ha most folyadékot kimérni kell, a (16) fogantyú egyszeri, egy irányban való elforgatásával az alsó (2) dugattyút fölfelé mozgatjuk, miközben ez maga előtt tolva a folyadékot s vele a fölső (3) dugattyút mindenekelőtt elzárja a (33) folyadékbeömlő nyílást, azután a (3) dugattyú megnyitja az (1) tartány felső részében elhelyezett (34) folyadékkiömlő nyílást, melyen keresztül a folyadék a (35) csap alá tartott edénybe folyik. A (2) dugattyú fölemelkedésekor egyszersmind az ennek fenekéből kinyúló (19) pecek szabaddá teszi a (21) csapot, mely a (20) spirálrúgó hatása alatt jobb felé eltolódva a (26) horgony közvetítésével az óramű (27) szabályozó kerekét 1/20 fordulattal, tehát 1/2 fogosztással elfordulni engedi. A (2) dugattyú lesülyedése alkalmával a (27) szabályozó kerék újabb (1/20) fordulatot végez és ezzel a megtörtént kimérést regisztrálja. A kimérés, mint látható, teljesen egyenletes adagokban történik. Az adagok nagysága a fölső 3 dugattyú nyugalmi helyzetének változtatásával szabályozható. Szükség esetén, az alsó (2) dugattyúnak nem teljes magasságba való fölemelésével, egyenlőtlen adagok is kimérhetők, és emellett egyenlő adagok gyanánt regisztrálhatók, amire pl. sörnél, hol a habképződés az adagok nagyságára befolyással van, szükség leket. A tartányban foglalt folyadék nyugalmi helyzetben folytonosan összeköttetésben van a többi folyadékkal, miáltal a folyadék minősége nem szenved, ami főkép sörnél lényeges. A (3) dugattyút terhelő súlyok annak pusztán a folyadék nyomása alatt való fölemelkedést gátolják meg. A dugattyú nyugalmi helyzetének változtatásával a kimérendő adagokat, pl. sörnél, a különböző hordókban levő sörök különböző habzó képességének megfelelően, szabályozni lehet. Az aránylag szűk kiömlő nyílás és a folyadéknyomás kézzel való szabályozhatása lehetővé teszi, hogy mindig szépen habzó sört mérhessünk a poharakba, valamint, hogy ne egyszerre nyomjuk ki az egész adagot a készülékből, hanem lassan