43902. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő tartóségésű kályha

előnyösen a (13) sarkak körül nyitható (14) rostély zárja el. A (8) töltő nyelvvel párhuzamosan alkalmas távolságban a fűtőszekrényt keresztező {15) samottrostély van beépítve, míg egy második (16) vas-vagy aeélrostély az ekként képezett hátsó (17) fűtőszekrényt az (5) fenéklemez alatt levő (20) térrel köti össze. A (9) töltől-ostély alatt egy kihúzható (18) vízszekrény van elrendezve, mely egyúttal hamuszekrény gyanánt is szolgál. A (9) rostély oly czélból, hogy a kályhát tartóségésű kályha gyanánt használhassuk, ismert módon zárórostély gyanánt van kiképezve és egy (19) fogantyú segélyével működtethető, vagyis rázó mozgásnak indítható, hogy a hamu áthulljon. Eme leírt kályha működési módja a következő : A füstgázok a töltőaknától a (15) samottrostélyon, (17) téren és (16) rostélyon át az alsó középső (20) fűtőszekrénybe kénytelenek menni, honnan a (6) oldalnyílásokon a (7) csatornákba és a kályha fölső terébe jutnak, innen pedig a (21) csövön a kéménybe mennek. Útközben a füstgázok először is a (15, 16) rostélyokat hozzák izzásba, továbbá a kályha falának alsó részét, nevezetesen ennek (22) fenéklemezét is erősen felhevítik, t. i. első sorban a padló fölött elterülő hideg levegőt melegítik fel és csak azután fűtik kellő mértékben a kályha falának többi részét úgy, hogy a padlónál a hőmérséklet közel ugyanaz lesz, mint a szoba más magasságában, mi egészségügyi szempontból igen fontos. További előny az, hogy az izzó (15 és 16) rostélyokon átmenő, levegőt is tartalmazó füstgázok a rostélyokon meggyúlnak és — tekintet nélkül az égetett tüzelőanyag minőségére — teljesen elégnek, tehát a környezetet az elvezetett füst nem zavarja és sok tüzelőanyagot takarítunk meg. A víztartály gyanánt kiképezett (18) hamuszekrénynek az a czélja, hogy vízgőzt termeljen, mely vízgőznek a füstemésztő tüzeléseknél kifejtett kedvező hatása általában ismeretes. További előnye a leírt kályhának az is, hogy robbanás teljesen ki van zárva, amennyiben az izzó (15) rostély az elégést akkor is biztosítja, mikor a (9) rostély eltömődik, ezenkívül pedig a talapzat átizzása vagy átégése és az evvel kapcsolatos tűzveszély sem léphet fel, mert a levegő a a talapzat alatt is kering és a töltőtér megfelelő magasan fekszik. Magától érthető, hogy a leírt rostélyok más, fával, szénnel, koksszal stb. fűtött kályháknál és nagyobb tüzelőberendezéseknél is alkalmazhatók a füst elégetésére. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Füstemésztő tartóségésű kályha, jellemezve egy vagy több, a fűtő- és füstgázok útjába beépített rostély által, mely rostélyok izzásba jönnek és az ezeken áthaladó, levegőt tartalmazó égésterményeket meggyújtják úgy, hogy a füst teljesen elég, illetve elpusztul. 2. Az 1. alatt védett fartóségésű kályha egy foganatosítási alakja, jellemezve a kályha fölül zárt fűtőszekrényébe a töltőrostély mögött ós a töltőnyelvtől megfelelő távolságban, evvel párhuzamosan beépített (15) samottrostély, továbbá egy második, a (15) rostély és a mögötte fekvő kályhafal között a kályha fenéklemeze fölött megfelelő távolságban beépített, a (15) rostélyon esetleg még átmenő füstgázok meggyújtására és így azok teljes elégésének biztosítására szolgáló (16) vas- vagy aeélrostély által. 3. Az 1. és 2. alatt védett tartóségésű kályha egy foganatosítási alakja, jellemezve a második (16) füstemésztő rostély alatt, a fűtőszekrény oldalfalainak a kályha mellső fala fölé eső részén alkalmazott (6) nyílások által, melyek a füstmentes fűtőgázokat a fenéklemez mentén a kályha és a fűtőszekrény oldalfalai által képezett, a kályha fölső terével közlekedő (7) csatornákba vezetik, hogy a szoba padlóján elterülő hideg levegő állandóan és erélyesen fűthető legyen. 4. Az 1. és 2. alatt védett tartóségésű kályha egy foganatosítási alakja, az által jel-