43878. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rugalmas folyadékot szívó és komprimáló dugattyús gépeknél a volumetrikus hatás fokozására

— 2 — segélyével a gép hatásfokát tetemesen fokozhatjuk. Ily módon — mint azt a kisér-. letek igazolják — a hengernek a lökettérfogat 85%-ával egyenlő töltés helyett ennek 130%-ával egyenlő töltést adhatunk. Ha a találmány tárgyát igen gyorsan járó szivattyúknál vagy kompresszoroknál alkalmazzuk, a szivattyút a találmány szerint oly kiboesájtószeleppel látjuk el, melynek átmérője előnyösen egyenlő a henger átmérőjével vagy ennél nagyobb, a folyadék bevezetésére pedig a henger falán nyílásokat alkalmazunk, melyeket a dugattyú nyit és zár és melyek akként vannak elrendezve, hogy a dugattyúlöket első része alatt zárva legyenek, tehát a hengerben részleges vákuumot létesítsenek. Amint a dugattyú a nyílásokat nyitja, légköri nyomás alatt levegő jut a hengerbe, még pedig akkora sebességgel, mely fokozódik, míg a hengerben a nyomás kiegyenlítése meg nem történt, minek beállta után a hengertöltésnek nyomása a föntebb leírt módon a légköri nyomás fölé is emelkedik. A berendezés olyan, hogy a nyílások abban a pillanatban záródnak ismét, mikor a hengerben a nyomás maximálissá lett. A szívócsőben levő levegő ekkor kifelé áramlik, a csőnek a nyílásokhoz legközelebb eső részében egy pillanatra részleges vákuum létesül, tehát a levegőoszlopban rezgés lép föl. A csatolt rajz 1. ábráján a találmány szerint szerkesztett kompressziós szivattyú függélyes metszete látható. Az (a) hengernek (b) levegőt bevezető nyílásai vannak, melyeket a (c) dugattyú nyit és zár. A (d) kifuvatószelep közvetlenül a henger végén van elrendezve, (e) a levegőt beszívó cső, (f) a levegőt elvezető cső. A 2. ábra oly szivattyú indikátordiagrammja, mely a föntebb leírt módon van szerkesztve és percenként 300 fordulatot végez, a 3. ábrán a diagramm 265 fordulat esetére látható. A szivattyú működését ebben az esetben a szívócsőben alkalmazott fojtószelep szabályozza. A 4. ábra a levegőoszlop rezgését ábrázoló diagramm, az oszlop hossza ebben az esetben 4-4 m., a sebesség percenként 120 fordulat. Az 5. ábra a levegőoszlop rezgését 9"9 m. hosszúság esetében ábrázolja, a szivattyú sebessége ugyanaz, mint a 4. ábrán. Eme gépnél — mint az a 4. és 5. ábrán látható — a kellő hosszúságú (e) szívócsőben levő levegőoszlop abban a pillanatban mozog a henger (b)hasítékai felé, amelyben ezeket a (c) dugattyú nyitja. Eme rezgés végén a mozgás — mint az a diagrammból kitűnik — igen lassú fog lenni. A rezgés eme fázisában záródik el a (d) szelep. Ha ily szivattyút gázturbináknál alkalmazunk, hol kívánatos, hogy a levegőt egy fokozatban 25 atm.-ig komprimáljuk, a levegőáramba előnyösen vizet fecskendezünk be úgy, hogy a levegő a szivattyúból oly nyomás alatt távozik, mely a szivattyú legnagyobb nyomásának megfelelő telített vízgőz nyomásával egyenlő. Álló szivattyúnál a fölöslegben befecskendezett víz a dugattyún összegyűlik és a dugattyú lefelé mozgásánál a nyomáscsökkenés következtében közvetlenül elpárolog. Ily gépeknél tehát teljes vákuum nem létesül és ez az üzemet megfelelően gazdaságosabbá teszi. A löket vége felé a gőz a henger hideg falán többé-kevésbbé lecsapódik úgy, mint a pulzométereknél és újabb levegő és víz beáramlásánál a lecsapódás tökéletessé válik. Eme föntebb leírt módon a szivattyúk és kompresszorok igen nagy sebességeknél is rendkívül kedvező módon tarthatók üzemben és a levegőt egy munkafolyamatban 20—30 atm.-ra lehet megsflríteni. Eme töntebb leírt berendezésnek az az előnye, hogy egyrészt jóval több sűrített levegőt vagy más folyadékot lehet a gépbe beszivatni, mikor ez a legnagyobb sebességgel dolgozik, mint a közönséges elrendezésnél és hogy másrészt a mechanikus hatásfok növekedése mellett a gép súlya és ára is tetemesen csökken. Hogy a levegő beáramlása által okozott zajt csökkentsük, a szívócső végét az elégéssel dolgozó erőgépek kifuvató csövénél használt 'hangtompítókhoz hasonló berendezéssel láthatjuk el.