43851. lajstromszámú szabadalom • Berendezés acél előállítására

liogy azon melegveszteség pótoltassák, mely a kemence melegkisugárzásából és a kis mértékű endotermikus vegyi reakciókból ' származik. Megfelelő berendezés mellett a kemence fűtésére csak kevés elektromos energia szükséges. Ezen kemence berendezésének egy lényegeB, az elektromos fűtés követelményeivel összefüggésben álló kelléke abban áll, hogy a kemencének a fémmel érintkező belső föiülete és a külléggel érintkező külső fölülete az adag térfogatához viszonyítva lehetőleg kicsi legyen. Hogy ezen követelménynek eleget tegyünk, a kemence keresztmetszetét célszerűen csőkeresztmetszet gyanánt képezzük ki és a kemencét célszerűen egy külső fémköpenyből készítjük, melyet megfelelő tűzálló anyaggal bélelünk. Ezen csövön bizonyos távolságokban megfelelő nagyságú csőágak vannak elrendezve. A csőágakat tűzmentes dugók vagy az elektromos fűtőberendezés részei zárják el. Minthogy a folyamatot ezen kemencében nagyobb megbízhatóság céljából kisérletszerűen végezhetjük, ennélfogva a telített vasoxydot a vasnak szénnel vagy szénvegyülettel való kezelése által célszerűen megbontjuk, mimellett gázalakban szénoxyd vagy szénsav fejlődik, mely az említett csőágakon át eltávozik. Ennek megfelelően kis mennyiségben szenet vagy sok szenet tartalmazó nyers vasat, utóbbit célszerűen egy alkalmas kemencében való előzetes megolvasztás után — helyezünk a kemencébe. A kevés oxydált vasat tartalmazó adag betöltésekor az adag felbuzog, melynek megszűntével vagy az összes vasoxyd redukálódott, vagy az összes szén vagy a pótlék oxydálódott. Ennek megtörténtéről egyszerű próba útján győződhetünk meg. Ha az összes szén vagy a redukáló pótlék oxydálódott, akkor kisérletképen szenet, vagy sok szenet tartalmazó nyersvasat vagy más redukáló anyagot adunk hozzá, további kis mennyiségekben, míg a vegyi hatás megszűnik és az acélban a szénből vagy más redukáló anyagból cs&k jelentéktelen nyom marad vissza. A kemence tartalma most csupán vasból áll, mely igen kis százalékban szénnel vagy redukáló anyaggal van keverve, mely utóbbi mennyiségét analyzis által néhány perc alatt pontosan és könnyen meghatározhatjuk. Ezután az első vagy oxydáló finomító kemencéből további lágy nyersacél-adagot veszünk, melyet a leírt módon kezelünk » ezen folyamatot addig folytatjuk, míg a második vagy redukáló-finomító kemence az említett csőelágazások nyílásáig teljesen megtelt. Az eljárás foganatosítására alkalmazott harmadik kemencében vagy kemencecsoportban ferrosziliciumot, ferromangánt és más pótlékokat olvasztunk meg, hogy utóbbiakat időnként a vashoz hozzáadhassuk, mimellett a pótlékokat oly módon vesszük a kemenczéből, hogy a kemencetartalom egy részét kis serpenyőkbe öntjük és a pótlékmennyiséget a serpenyőben pontosan lemérjük. Egyöntetű összetétel elérése céljából a pótlékok analyzisét könnyen és pontosan végezhetjük. Végül még egy negyedik kemencefajta kerül alkalmazásra. Ezen kemencében vagy kemencékben ömlesztőszert, rendszerint kétbázisú szilikátot, mint kovasavas meszet és aluminiumszilikátot olvasztunk meg, mely szer kovasavas fluor vagy nátron hozzá adása által még folyékonyabbá tehető. Továbbá a harmadszor említett kemencefajtából egy nagy kemencét alkalmazunk, melyben sok szenet tartalmazó megolvasztott nyersvaskészletet tartunk. Ezen berendezés lehetővé teszi, hogy tetszésszerinti minőségű acélt állíthassunkelő. A második, vagy redukáló finomítóké -mence elé egy szokásos alakú megfelelő nagy serpenyőt állítunk és a finomított vasat ezen serpenyőbe öntjük. Mihelyt a serpenyő fenekét a megolvasztott fém befödi, a harmadik kemencéből megfelelő mennyiségű finomított ferrosziliciumot és célszerűen ferromangánt is veszünk. Ezen pótlékokat a harmadik kemence kellő mértékben szolgáltatja, azon célból, hogy a második vagy redukáló kemencéből kilépő fémnek a serpenyőbe éa a serpenyőből való kiöntése alatt az oxydálódás elkerültessék.