43846. lajstromszámú szabadalom • Hüvelylökő lövőfegyverhez, főleg visszalökés által töltött lövőfegyverekhez

Megjelent 1908. évi december lto 13-én-MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 43846. szám. XIX/a. OSZTÁLY. Hüvelyklökő lövőfegyverekhez főleg visszaiökés által töltött lövőfegyverekhez. MAUSER PÁL KIR. KERESKEDELMI TANÁCSOS N/M

OBERNDORFBAN. A bejelentés napja 1907 március hó 2-ika. • Modern lövő fegyvereknél, különösen viszszalökés által töltött fegyvereknél a relatív igen nagy töltő- és tüzelősebesség következtében a fegyver összes részei, fő'eg azonban azok, melyek a töltényt töltésnél a töltőűrbe bevezetik és a lövés után az üres hüvelyt kidobják, igen nagy mértékben vannak igénybe véve. Azonban nemcsak a fegyver jelzett részei, hanem maga a lövőszer is, főleg pedig a töltényhüvely gyors kopásnak van kitéve és a fegyver részeinek gyors behatása azt idézi elő, hogy a hüvely kilökésénél úgy a hüvelykidobó, mint a hüvely nagy mérvű kopásnak van alávetve. Az ebből származó kellemetlenségeknek (kis forgácsok képződésének) elkerülésére a találmány szerint az eddig használt, merev egészet képező kidobót akként képezzük ki, hogy az mindig bizonyos mérvű engedékenységgel érje a kilőtt üres hüvelyt ós hogy így a több lövés után igen zavaróvá váló forgácsképlződés elkerülhető legyen. Ezt a célt találmányom szerint akként érem el, hogy a hüvelykidobót, főleg pedig a hüvellyel együtt működő mellső részét megfelelő alakítása által rugalmasan képezem ki. A szóban lévő foganatosítási alaknál ezt oly módon érjük el, hogy a hüvely kidobó mellső végét egymás felé rugalmasan behajló szárakkal biró kengyel gyanánt alakítjuk. Ez az alakítás megköveteli, hogy a kidobó egészében működése közben lényegében merev tag gyanánt szerepeljen, a föllépő lökéseknél azonban mellső része annyira engedjen, amennyire a lökés gyöngítése és a saját és a töltényhüvely tehermentesítésére, illetve a forgácsképződés, elkerülésére szükséges. A csatolt rajzon ez az új hüvelylökő látható, nevezetesen az 1. ábra a fegyver megfelelő részeit és a hüvelykidobót működése közben, a 2., 3. és 4. ábra pedig a hüvelykidobót két oldal-, illetve fölülnézetben ábrázolja, A hüvelylökő működésének megmagyarázására példaképen választott fegyver lényegében a (g) markolat- vagy keretdarabból, az ezen csúszó és a csővel kapcsolt (h) tokból és az ebben ide-oda mozgó, a závárzat nyitását és zárását eszközlő (k) dugattyúból áll, melynek alsó fölületén a (w) hüvelykidobó átvezetését lehetővé tevő hasítéka van. A rúgónyomás alatt álló és a tárléc egy kivágásában lengethetően ágyazott (w) hü -velykidobó mellső részén lefelé hajlított kengyel gyanánt van kiképezve, melynek két szárát egy hasíték választja el úgy,