43825. lajstromszámú szabadalom • Tenger alatt járó naszád a külső vízzel kapcsolt tartályokkal a folyékony tüzelőanyag befogadására

- 3 gyanánt szereplő tüzelőanyagnak az (M) tartályokból való eltávolítására ugyancsak (J K) és (P, Q) szivattyúk szolgálnak, az eltérés csakis az, hogy az (NI) csővezeték, az (M) tartályból leszívatott tüzelőanyag azonnali fölhasználása céljából, az (E) erőgéphez csatlakozik. A 6. ábrán látható harmadik foganatosítási alak az eddig leírtaktól annyiban tér tér el, hogy a tüzelőanyagtartályok két (F) és (FI) csoportra vannak osztva, melyek mindegyikéhez két-két (M) és (Ml) kiegyenlítőtartály tartozik. Az elrendezés ezenközben olyan, hogy az (M, Ml) kiegyenlítőtartályok közös súlypontja a megfelelő (F,F1) tüzelőanyagtartálycsoport súlypontjával egybe essék. A (J, K) és (F, Q) szivattyúk elrendezése ugyanaz, mint az előbb leírt foganatosítási alakoknál, de a (J) és (P) szivattyúktól a tüzelőanyag-, illetve kiegyenlítőtartályokhoz vezető csövek a tartályok csoportbeosztásának megfelelően két (H, H2) és (N, N2) vezetékre ágaznak el, melyeket (hB, h4) és (u3, n4) csapok zárnak el. Annak megfelelően, hogy az összes vagy csak a (h3, n3) vagy (h4, n4) csapokat nyitjuk-e, módunkban áll, hogy a tüzelőanyagot és a kiegyenlítővizet a két (FM) és (F1M1) tartálycsoportból egyidejűleg, vagy csak ezek egyikéből szivattyúzzuk ki. A naszád merülési mélysége és egyensúlya a tüzelőanyagnak csoportokban történő elvezetésénél sem zavarodhatik meg, ha a külső víznek a tüzelőanyagtartályba való beáramlása következtében szükségessé vált súly kiegyenlítést a folyadéknak a megfelelő (M, Ml) kiegyenlítőtartályból való egyidejű leszivatásával elvégezzük. Két tüzelőanyag- és kiegyenlítőtartálycsoport helyett többet is lehet alkalmazni, épp így lehet a különböző tartálycsoportoknak különböző űrtartalmat adni, föltéve, hogy a kiegyenlítőtartályok közös súlypontjava tüzelőanyagtartályok közös súlypontjával egybeesik és hogy a folyadékot egy-egy •csoport összes tartályaiból egyidejűleg szivattyúzzuk ki. Végül éppen annyi tartálycsoportot is lehetne alkalmazni, ahány tüzelőanyagtartályunk van, de ebben az esetben mindegyik i üzemanyagtartályhoz legalább is egy kiegyenlítőtartálynak kellene tartoznia, melynek súlypontja a tüzelőanj^agtartályéval egybeesik és mely legelőnyösebben a tüzelőanyagtartályban helyezhető el. Lehet — ha a térviszonyok megengedik — a kiegyenlítőtartályokat nem a naszádtesten kívül, hanem ezen belül is elrendezni. Hely nyerése céljából a két (J, K) és (P, Q) szivattyút előnyösen egyetlen szivattyúvá is lehet egyesíteni oly módon, hogy a szivattyú egyik része bizonyos idő alatt bizonyos folyadékmennyiséget szállít, másik része pedig ezalatt annyi folyadékot szivattyúz ki a kiegyenlítőtartályból, amennyi a súlykiegyenlítéshez szükséges. A súlykiegyenlítésre szolgáló ismert berendezésektől, melynél a kiegyenlítőtartály egyúttal az összes szállított tüzelőanyagot szolgáltató tartály gyanánt szerepel, a leírt berendezés annyiban tér el, hogy a kiegyenlítőtartályok a tüzelőanyagtartályoktól teljesen függetlenül vannak elrendezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tenger alatt járó naszád a külső vízzel kapcsolt tartályokkal a folyékony tüzelőanyag befogadására, azáltal jellemezve, hogy az (F) tüzelőanyagtartályoktól függetlenül elrendezett (M) kiegyenlítőtartályok, melyek közös súlypontja a tüzelőanyagtartályok közös súlypontjával közel egybeesik, az üzem kezdetén folyadékkal vannak töltve és a tüzelőanyagnak az (F) tüzelőanyagtartályból való leszivatásánál a naszád súlynövekedése mérvében kiürülnek, mimellett az (M) kiegyenlítőtartályokból eltávolított folyadékot oly heyre szállítjuk, hol az a naszád súiyára befolyást nem gyakorol. 2. Az 1. alatt védett tenger alatt járó naszád égy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyagtartályok (F, FI) csoportokra vannak osztva és mindegyik csoporthoz egy-egy oly (M, Ml) kiegyenlítőtartály csatlakozik, melynek súlypontja a tartálycsoport súlypontjával közel egybeesik.