43802. lajstromszámú szabadalom • Tekercsalakú szigetelőanyag

Megjelent 1908. évi december lió 12-én, MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 43802. szám. vil/g. OSZTÁLY.: Tekercsalakú szigetelő anyag. HAEFELY EMIL MÉRNÖK BASELBEN. A bejelentés napja 1908 március hó 23-ika Ismeretesek olyan szigetelő lapok (1. pl. a 73830 sz. német szabadalmat), melyeknél egy ragasztószer segélyével összeragasztott csillámlapocskák rostanyagokból való rétegekkel váltakoznak, valamint olyanok is, melyek tisztán csak csillámból állanak. Azonban úgy az egyik, mint a másik fajta lapok csak aránylag kis méretben és mindig csak nagyon egyenletlen vastagságban állíthatók elő; olyan.lapokat pedig, melyek egyetlen rétegcsillámból állanak, teljességgel lehetetlen volt előállítani, mert az ilyen réteg hajlításnál, mely célból azt föl kell melegíteni, azonnal szétesnék. A vastagságban való egyenlőtlenséget arra kell visszavezetnünk, hogy több és pedig legalább két réteg, rendesen azonban három réteg többé vagy kevésbé egyenletes alakú csillámszilánkot vagy pedig nagyon egyenlőtlen alakú csillámhulladékokat használnak, melyek közül az egyik épen olyan tökéletlen réteg, mint a másik, miután az egyes csillámdarabkáknak a széleken egymást be kell fedni, mert különben a szigetelő hatás hiányos volna. Az ilyen szigetelőlapnak vastagsága, akár el van az látva rostanyagból való aljazattal, akár nem, egész terjedelmében nagyon egyenlőtlen, miáltal az alhalmazásnál sok hátrány és kellemetlenség származik. Továbbá az ilyen lap meglehetősen merev alakzatot képez; avégből, hogy köralakú vagy ovális hengerekké, csövekké vagy prizmákká alakíttassák, illetve másféle formadarabokká földolgoztassék, szükséges, hogy a lapnak legalább egyik oldalára lakkbevonattal ellátott papirost húzzunk föl, mert különben a csillámdarabkák szétesnének. A papiros fölhúzása azonban nem épen könnyű, sőt nagyon körülményes. A jelen találmány a fönt említett szigetelőlapok olyan tökéletesítésére vonatkozik, amely abban áll, hogy a szigetelőanyag tekercsalakban, illetve majdnem határtalan hosszúságú lapokban és könnyen hajlékony és aránylag tetemesen simulékony állapotban állíttatik elő. E célból egyetlen réteg összeragasztott csillámlapocskát a másik után végtelen sorozatban olyan papirtekercspályára helyezünk, mely megfelelő oldalán egy alkalmas kötőszerből vagy ragasztóanyagból való bevonattal, pl. lakkal van ellátva. A papirpálya azután olyan dobon fut, melyre nagy megterheléssel. egy fűtött lap fekszik fá, melynek segélyével a fölfutó csillámréteg a papiraljazatra erősen rányomatik. Magától értetődik, hogy miután csak egy réteg csillámlapocskát alkalmazunk, ennek folytán a szigetelőanyag vastagságában lényegesen kevesebb lesz az