43785. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses kikapcsoló
a kiiktatott helyzetbe viszi vissza, ha a (d) fegyverzet a (j) horgot elereszti. A készülék működése a következő : Ha az áramerősség csökken, úgy a (d) fegyverzetet a mágnes elerfeszti és az a (k) emelőre működő rúgó hatására a (j) horog közvetítésével a (c) sarknyúlványról leszakíttatik úgy, hogy a (k) kar a kiiktatott állásba kerül. A (d) fegyverzetre működő (1) rúgó a fegyverzetet ismét a (c) sarknyúlvánnyal hozza érintkezésbe. Ha az áramerősség túlságosan növekszik, úgy az ff) fegyverzetet a (b) sarknyúlvány vonzani fogja. Mivel az (f) fegyverzet mágneses ellenállása a (d) fegyverzet mágneses ellenállásához viszonyítva csekély, úgy ez utóbbin most csekély számú erővonal fog keresztülhaladni úgy, hogy a (d) fegyverzet a (k) karra működő rúgó hatására a (c) sarknyúlványtól leszakíttatik és a (k) kart elereszti, miáltal ez kiiktatott állásába tér, míg a (d) fegyverzetet az (1) rúgó ismét rendes helyzetébe viszi vissza. A (d) fegyverzet edzett mágnesezett acélból készíthető, miáltal az áramkör akkor is megszakíttatik, ha az áram iránya megfordul. A 2. és 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (m) alapdeszkára az (o) tartóval ellátott (n) lemez van erősítve. Az (o) tartóba a (p) kapcsolókar van csuklósan ágyazva, melynek szabad vége a rézből készült szokásos (qx') kontaktuskengyellel van ellátva, mely a (hx) kontaktusdarabon zárja az áramkört. A (p) kar még az (ix) kontaktust is hordja. Az (n) lemez és a (p) kar között a (q) rúgó van elrendezve, mely a (p) karra nyomást gyakorol és a (qx) kengyelt a (hx) kontaktusoktól eltávolítani igyekszik. A (p) kar alatt az (na) lemezre az (r) elektromágnes van erősítve, melynek (s) fegyverzete csekély mágneses perméabilitású fémből van készítve és á (t) rúgó végére van erősítve, mely rúgónak másik vége az (m) lemezhez van erősítve. Ha a (p) kar a kontaktusokat zárja, úgy ezen helyzetében az (s) fegyverzetbe kapaszkodó rugalmas (u) kilincs által rögzíttetik. Az (m) alaplemezre, szerelt (v) tartóra (w)-nél az (x) kar van lenghetően ágyazva, mely nagy mágneses permeabilitású fémből készült (y) fegyverzetet é3 végén (z) kalapácsot hord. Az (x) karra továbbá a (A) körívalakú nyúlvány van erősítve, melynek (B) csavarmenetes részére á (C) súly van beállíthatóan csavarva, melynek segélyével az (r) elektromágnes sarka és az (y) fegyverzet közötti (D) légköz nagyságát szabályozhatjuk. Az (A) nyúlvány lapos részén fokbeosztás van alkalmazva, melynek segélyével a (C) súly helyzetét meghatározhatjuk. A (p) emelő ágyazására szolgáló (E) csapra a viila-alakú (P) kéziemelő van ágyazva, melynek egyik villa-ága a horogalakú (I) lemezben folytatódik. Ezen lemez (H) kivágásába a (G) ütközőpecek nyúlik. Az (I) lemez továbbá a körív-alakú (J) hasítékkal van ellátva, melybe az (o) tartóra szerelt (K) csap vége nyúlik, míg ezen csap másik vége a tartóból a kalapács útjába nyúlik. Az (I) lemez és a villa között a(L) vastagított rész van alkalmazva, mely a(K) csappal egy darabból állhat vagy arra reá lehet erősítve. Ha & részek a 3. ábrában föltüntetett helyzetben vannak, úgy gyönge áram esetén az (s) fegyverzet eleresztetik, mire az (u) kilincs ebből kikapcsolódik úgy, hogy a (q) rúgó a (p) kart kifelé tolhatja és a (q1 ) kengyelt a kontaktusról leemeli. Ha ellenben az áram túlerőssé válik, az (r) elektromágnes az (y) fegyverzetet vonzza úgy, hogy a (z) kalapács a (K) csapra üt, miáltal ennek vastagabb része az (I) lemezt oldalt kitolja úgy, hogy a (G) csap többé nem nyúlik a (H) kivágásba. A (q) rúgó ekkor a (p) kart kifelé tolja, miáltal az áram megszakíttatik és az (F) emelő leesik. Ha ezen emelőt ismét fölemeljük, úgy a (G) csap a (H) kivágás alsó szélével érintkezik és a (p) kar elforgattatik ugy, hogy a (h1 ) és (i) kontaktusokat a beiktatott helyzetbe hozza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromágneses kikapcsoló, jellemezve azáltal, hogy az elektromágnes két fegyverzettel van ellátva, melyek közül az egyik, vagyis a kapcsolót bekapcsolt
