43778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényes és selymes külsejű mesterséges selyem előállítására

pl. ammóniák kiterjedhet, ami által a hűtő hatás tökéletesbíttetik és a nedvesség a levegő szárítása céljából a hideg csöveken lecsapódik. Hogy azonban a levegő túlságosan ki ne száradjon, a hűtő közeg kiterjedését megakadályozhatjuk, és a (h) csöveken megfagyott párákat ismét fölolvaszthatjuk, ami által a levegő ismét nedvessé válik. A hevítőkészülék az (A) berendezés fölött szárító szekrényt alkotó szekrényben vagy köpenyben van elrendezve ós 3/ csevéket, valamint azok tartó hengereit tartalmazza. A rajzon föltüntetett foganatosítási alaknál egy-egy csévén hat szál van egyesítve. A szárító szekrényt alkotó (i) köpeny a (j) csap útján az elmozgatható (z) részhez csuklósan van csatolva. A (z) részt fölemeljük, ha a köpeny belsejét meg akarjuk vizsgálni, illetve, ha a csévéket elhelyezni vagy eltávolítani akarjuk. A (k) csévék (3. és 4. ábra) az ,(m) hengerre (5. ábra) vannak föltolva; a csévék, valamint a tartó hengerek az (n) csövek útján íűttetnek, melyeken az (o) fővezetékből a (p) elágazó vezetékeken át bevezetett gőz átáramlik. Ezen elrendezés folytán a fűtés mértéke szabályozható. A mesterséges selyemszálak, melyek a selyemmassza (q) gyűjtőjével összeköttetésben álló (a) szálképzőkből kilépnek, az (r) vezető peckek mentén haladnak el, majd a helytálló (s) villában egyetlen egy szállá egyesítttetnek. Ezután a szálak a mozgó (t) villán vezettetnek át, mely azokat a (b) csévékre elosztja. Ha a gyártáá pl. oly eljárás szerint történik, melynél a szálképző massza nitrocellulozának acetonban való föloldása által keletkezik, arra kell törekedni, hogy a szálképzők fölött lévő levegő ne tartalmazzon köbméterenként 5—6 grammnál több 4—5 mm. (higany) feszültségű vízgőzt, ami 10, vagy 12° C.-nál kevesebbet, mint 50% nedvességtartalmat jelent. Ily föltételek mellett hidrát alig keletkezhetik. Ha a szál képeztetett és már eléggé szilárd, osévére göngyölíttetik és hő hatásának tétetik ki. A hőnek hatása kétféle. A rajzon föltüntetett fűtőkészülék által létesített - meleg egyrészt a keletkezett kevés hidrátotmegbonilasztja, másrészt pedig, ha hidrát még nem keletkezett, annak keletkezését meggátolja; mindez a szál teljes megszáradása közben történik, miközben fénye állandósíttatik, illetve pamutszerű külseje selyemszerűvé változik át. Az eljárás még azzal az előnnyel is jár, hogy az oldószer elpárologtatása nem történik túlságos gyorsan. A hőmérséklet, melynek a szál az (i) szárító berendezésben kitétetik, 80° C.-ig terjedhet, anélkül, hogy káros hatás keletkeznék. Az előbb említett nedvességtartalom mellett meglehetősen magas, 60—70 foknyi hőmérsékletre van szükség; ha azonban a fonó teremben a nedvességtartalom még kisebb, a csévék hevítése is kisebb mértékű lehet. Az (n) hevítő csövekre nincs szükség, ha az (m) tartó hengert közvetlenül fűtjük. Ezen esetben az (m) henger üreges (5. ábra) és a (v) hajtótengely is át van fúrva. Mindkét csap tömítő gyűrűkbe van helyezve. A henger fűtése forró víz vagy gőz, vagy pedig elektromosság útján történik, mely esetben a hengerben alkalmas ellenállásokat helyezünk el. Az acetongőzök, melyek a terem levegőjével vannak keverve, a fűtő készülék elrendezése folytán igen könnyen eltávolíthatók egy ventilátor által, mely azokat vagy egy gyűjtő edénybe vezeti vagy pedig, mielőtt a levegő a fonóterembe visszavezettetnék, az acetontól megszabadíttatik és pedig vagy az oldószernek hideg útján való kondenzációja, vagy pedig az acetonnak megfelelő készülékekben nátriumbiszulfittal vagy más alkalmas oly oldattal való elnyeletése által, mely az acetont leköti, melyből azonban az aceton könnyen fölszabadítható. A fonó teremben jobb légkeringés elérésére a terem és a hidegforrás között légkamrát rendezhetünk el. Ez esetben megfelelő helyen ventilátort is kell elrendezni,