43761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szappanpikkelyek készítésére
— 2 — A hengerek hatásfoka ily tetemes vé- i konyságú réteg mellett is lényegileg azonos a vastagabb pikkelyek gyártásakor elérhető hatásfokkal, mert előbbi esetben a hengerek a kisebb rétegvastagságnak megfelelőn nagyobb sebességgel foroghatnak. Szükség esetén a hengerek távolsága még tovább csökkenthető, ez azonban általában már nem ajánlatos, mert ilyenkor a hengerek közötti réteg nem válik biztosan két egyenletes rétegre, melyek egyformán borítják a két hengert, miáltal a két henger fölülete nem használtatik ki tökéletesen. A jelen találmány tárgyát képező eljárásnak főelőnyét az képezi, hogy segélyével a szappanba az eddig alkalmazott sók vagy egyéb hamisító és töltő anyagok elkerülésével a rendesnél nagyobb vízmenynyiséget lehet bekebelezni. Az ily módon vízfölösleggel előállított «Primrose» tipusú szappan gyakorlatilag ép oly tisztító képességű, mint az eddig szokásos módon idegen anyagokkal «töltött» termék. A tisztátlanságoktól elkülönített és az üstben készre -főzött szappan tudvalevőleg 60—63°/0 zsírsavat vagy zsír- és gyantasavat és 30—33% vizet tartalmaz; ez a víztartalom képezi azt a határt, melynél még a szappan a tisztátlanságoktól az üstben elválik s a hűtőformákban kellőképen merevedik meg, hogy szokásos módon rudakká vagy darabokká legyen osztható. Ha azonban az ilyen szappant tölteni, í 11. a rendesnél nagyobb víztartalmúvá tenni kellett, akkor az eddigi eljárás szerint az üstből a tiszta szappant kavaró gépben elegyítették a megfelelő vízmennyiséggel; de minthogy a víz egymagában nem kristályodé kolloid tömeggé alakítaná az anyagot s annak a hűtőformákban való kellő kristályosodását és megmerevedését meggátolná, hamisító szereket is kellett az elegyhez keverni, így pl. vízüveget, mely vízzel vastag, nehezen folyó oldatot ad, vagy pl. szódát vagy nátriumszulfátot, melyek sok kristályvizet tartalmaznak, vagy ily sók elegyét stb. Eszerint tehát a töltelék e sók vizes oldatából állott, melyek a szappanba keverve, tésztaszerű emuisiót képeztek, mely a hűtőformákban fokozatosan annyira megkeményedett, hogy rudakká lehetett vágni vagy egyébként földolgozni. Azáltal, hogy a jelen találmány értelmében az üstből kikerült tiszta szappant a kívánt mennyiségű vízzel elegyítve, a leírt módon dolgozzuk föl, idegen anyagtól mentes, de fölös vizet tartalmazó szappant nyerünk pikkelyek alakjában, melyeket változatlanul használhatunk, de szükség szerint poríthatunk vagy rudakká sajtolhatunk. A kész rudakat vagy a belőlük préselt darabokat használat vagy forgalombahozatal előtt célszerű egy ideig meleg nedves légkör hatásának alávetni. Ha a pikkelyek mint olyanok adatnak el, tehát nem alakíttatnak rudakká, akkor utólagos megmelegítésük általában elmaradhat. A jelen eljárás segélyével lehetségessé vált továbbá rendes víztartalmú szappant úgy, amint az a főzőüstből kikerül, folytonos üzemben rudakká, darabokká stb. alakítani, miáltal az eddig használatos időrabló és költséges formákbatöltés, földarabolás stb. elkerültetik. Ezenkívül kiküszöböljük a hulladék képződését, a terméknek pedig tetszetősebb külsőt adhatunk. Utóbbi időben végeztettek ugyan hasonló célú kísérletek erősen hűtött formákkal, minthogy azonban ezeknek csak a fölülete hat, a lehűtés nem lehet gyors és hatékony, minek következtében a termék sem egyenletes. Normális víztartalmú és egész tömegében egyenletesen kristályos terméket csakis úgy nyerhetünk, ha az üstből kikerülő anyagot pikkelyekké- hűtjük le; emellett a folyós szappant vagy a rendes, vagy az ú. n. «hideg» vagy «félhideg» eljárás szerint állíthatjuk elő a lehűtése előtt illatszerekkel, festékekkel, gyógyszerekkel keverhetjük vagy tölthetjük. A pikkelyeket szalagsajtóban tetszésszerinti keresztmetszetű szalaggá sajtolva, azt ismert módon földarabolhatjuk s a darabokat préselhetjük. Az egész munkafolyamat folytonos és
