43760. lajstromszámú szabadalom • Meg nem gyúló film kinematografok számára és eljárás annak előállítására

Szűrés céljából a sűrű kolloidáknál használt szűrőssajtót alkalmazzuk, melyben a tésztaszerű gelatinémasszát meleg állapotban leszűrjük. Minthogy a szűrés pillanata és a szalagképzés pillanata között csapadékok képződnének, kis szűrőket alkalmazunk, melyek a mesterséges selyem fonásánál alkalmazott szűrőkhöz hasonlóak. A tésztaszerű zselatinmassza a szűrőkből való kilépés után oly készülékbe vezettetik, melyből megkívánt szélességű és tetszőleges hosszú szalagban lép ki, melynek méretei a készülék hengerének méreteitől függnek. A mellékelt rajzon ezen készülék egy foganatosítási alakját, az 1. ábrán keresztmetszetben, és a 2. ábrán oldalnézetben tüntettük föl. A készülék a zománcozott öntvényből való (1) medencéből áll. A medence félhenger keresztmetszetű. A szűrőkből jövő massza a gőzzel fűtött (2) burkolat útján ezen medencében megömlott, hígan folyó állapotban tartatik. Az üreges (3) dob vagy henger, melynek mérete változik és mely sárgarézből, üveggel bevont vagy zománcozott vasból vagy bármely más fényezett és a zselatin által meg nem támadott anyagból áll, oly módon van elrendezve, hogy az (J) medencében foroghat és egész fölületén változtatható vastagságú zselatinréteget vesz föl. Ez a zselatinréteg megszáradása után nitrocellulózából álló réteggel vonatik be és a (3) dob vagy henger forgatása mellett csúcsos vagy bármely más vágó szerkezet által csavarvonalalakban alkalmas szélességű szalaggá vágatik szét. A vágó szerkezet a jelen példánál az (5, 6) fogaskerekek által és a (8) végtelen csavar útján hajtott (7) hüvelyből áll, mely a (3) henger hosszában mozog. A hüvelyre kés van erősítve, mely az anyag fölületével érintkezik és a henger forgása közben az anyagot kinematográfikus filmmé szétvágja. A gőz a (9) csövön át áramlik be és a (10) csövön át távozik. A (3) henger forgatását a (11) forgattyú útján, vagy bármely más módon eszközöljük. Az így nyert, kin ematográfokhoz való film ezen berendezésből való kilépés után csavaralakú elektródára vezettetik. A szalaggal szemben ugyanily elektróda van elrendezve. A folyadék, melybe a két elektróda merül, vízből, csersavból vagy hasonló vegyszerből áll, melyek megfelelő arányokban kevertetnek. Á fürdőt alacsony hőmérsékleten tartjuk. Az elektrolyt a zselatint átitatja. A keletkező állapotban lévő oxigén a zselatint oxidálja és nedvességgel szemben ellenállóbbá teszi. A hydrogént a zselatin-szalagokról azáltal távolítjuk el, hogy az áram irányát megfordítjuk. A szalagot ezután légüres térben szárítjuk meg, aini által az átlátszó masszán a por és nedvesség lecsapódását, deformációkat és oly hibák keletkezését, melyek a zselatin-iparban rendszerint létesülnek, elkerüljük. A megszáradt szalagokat ezután könnyű kollodiumban egymásután többszörös áztatásnak vetjük alá; a kollodium acetonolajból, nitrocellulózából és vazelinolajból vagy efféléből áll. A rákövetkező szárításokat ismét légür térben eszközöljük, oly célból, hogy a poi és nedvesség hatását elkerüljük és hogy az oldószert visszanyerjük. Az acetonolajat célszerűen a nitrocellulóza oldószere gyanánt használjuk, mert egyéb oldószerekkel szemben azon előnnyel bír, hogy a masszána,k oly átlátszóságot ad,, mely aceton, methyalkohol stb. által nem érhető el. A vazelinolaj az átlátszóságot nem befolyásolja, mert a nitrocellulózával csapadék nélkül vegyül és a filmet hajlékonnyá és kevésbbé áteresztővé teszi. Az így nyert filmre a fényképészeti emulzió fölvihető. Ha a kinematografikus képeket nem fényképészeti eljárással, hanem nyomtatás útján nyerjük, a film anyagát likacsossá kell tenni. Ezt azáltal érjük el, hogy a készülék teknőjébe, ha az anyag még folyékony, megfelelő mennyiségű glycerint vagy hasonló anyagot vezetünk be, mely a masszából való teljes kihajtása után annak likacsosságát eredményezi. A képeknek ezen likacsos anyagra való nyomtatását célszerűen forró olajban oldható festékkel eszközöljük, melyhez oly