43660. lajstromszámú szabadalom • Készülék mértékvételre
(2. és 3. ábra) van megerősítve, a hónaljnak megfelelően ívalakban van kiképezve és a sín hasítékában a szintén ívalakú (o) rész van eltolhatóan vezetve. Az (o) részen a' (p, pl) ívdarabok ülnek forgathatóafl, melyek fölső szélei a kabátmellsőrész vállát képezik és melyek egymáson eltolhatóak és rögzíthetők. A (pl) ívdarab a nyaknyílást meghatározó (q) résszel forgathatóan van összekötve, mely (q) részen derékszög alakú (r) rész eltolhatóan van vezetve. A (q) részen, továbbá az (u) mellékmérték van elrendezve. Az (r) rész alul az (s) lemezt tartja, mely a hasalak meghatározására fokbeosztással bír. A (g) sín szintén ívalakú és alsó részén a (t) lemez van elrendezve, mely a ferde tartást meghatározó fokbeosztással bír. Az összes részek célszerűen bádogból, vagy más könnyű, azonban ellenállóképes anyagból készülnek. A mértékvétel és a mértékek meghatározása a következőképen történik. Elsősorban a hónaljmélység határoztatik meg. E célra a készüléket a vállakon előre fektetjük és a két véget, az egyiket a jobb és a másikat a bal hónaljmélységre oly szorosan húzzuk be, hogy a hát közepén a hónaljmélység biztosan megállapítható, miért is a mértéknek teljesen vízszintesen kell a háton feküdnie. A hát közepén a mérőszél fölött egy jelet készítünk. Ha a hónaljmélységet ily módon a háton meghatároztuk, akkor a hónaljmélység mérőjét a hátról levesszük és a készüléken a (c) sínt a (v) mutatóval az (a) sinen megfelelően beállítjuk. Ezután a (b) sínt a (z) mutatóval a (v) mutató és az (a) sín fölső széle között középre beállítjuk. Ezután a hátról a derékhosszt mérjük meg és a (d) sínt a (w) mutatóval ezen mértékre beállítjuk. Most a hátszélességet mérjük meg és a (b, c) síneken az (e, h) tolattyut (1) és (2) pontjaival megfelelően beállítjuk. A beállítás folytán a (k, 1) sinek megfelelően szét- vagy egymásfelé tolódnak, miáltal a hátszélesség minden további nélkül megállapíttatik. Erre a fölső és alsó szélességet határozzuk meg. A fél fölső szélesség mértékén — melyhez még a varrás részére 2 cm.-t és a lekere kítés részére 1 cm.-t számítunk hozzá — a (g) sínt az (x) csavar segélyével beállítjuk. Ezután az (f) tolattyút addig toljuk el, míg (3) pontja az egész fölső szélesség Vio"én a (j) mérősín illető mérőjelével egybeesik. Ily módon tehát a (2) és (3) pontok egymástóli távolsága a fölsőszélesség Vio-ével egyenlő (hozzászámítva még 2 cm.-t a mozgás részére) és az említett távolság a hónaljmérőt adja meg. Ezután a (p, pl) sineket a (k, 1) sinek hosszának megfelelően eltoljuk és rögzítjük. Most a mellmértéket határozzuk meg és pedig a hátközéptől a mellső hónaljszögletig, mimellett arra kell ügyelni, hogy a kézfölület a kar alatt vízszintesen és élesen a hónaljüregbe tartassák, azon célból, hogy a lazán a kézfölület alá eső mérték pontosan meghatároztassék. Ezután a derékszögalakú (r) részt a (3) és (4) pont között levő távolság 1 /8 -ára toljuk; a (4) pontot az (n) mérősín állapítja meg. Az (n) sín, 'mint azt a 2. ábra mutatja, pontosan a (3) pont alatt ül és a (4) pontig a fél mell szélességet adja meg. Ezután az (u) mellsőrészmértéket ferdén a (3) pontra fektetjük és az (r) részt addig toljuk lefelé vagy fölfelé, míg a test mellsőrészmértéke a (3) pontra kerül, miáltal a nyaküregcsucs (7 pont), hónaljüreg stb. minden további nélkül önműködően megállapíttatnak. Az (al) rész, illetve a hátnyaküreg hossza a mellmérettel már meghatároztatott. Ezután az (r) tolattyút a (q) rész hasítékában addig toljuk el, míg (y) mutatója a fél mellszélesség 2 /s-ára mutat és a (g) sínt az (x) csavar körül mellső szélével pontosan az (r) részbe forgatjuk, miáltal a kabátmellsőrész pontos fekvését meghatározzuk. Végül az összes csavarokat szorosan meghúzzuk, mire az egész szabásminta kész. A fönti méretbeállítás rendes testtartásra és rendes testalkatra vonatkozik. Ferde vagy kiegyenesedett testtartásnál vagy kihasasodó alaknál a beállítás másképen és pedig a találmány tárgyánál pontosan fokok szerint történik. A fokok a ferde tartás részére a következőképen határoztatnak meg:
