43658. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy

- 2 — jóllehet az összes golyók nyomás által -és a két futógyűrű egymásba tolása által vezettetnek be. Az újítás abban áll, hogy a két futógyűrű két, egymással átlósan szemben fekvő élen hullámosan van alakítva úgy, hogy két-két emelkedés között lévő egyegy mélyedés a golyó bevezetésére szolgál. Miután a két gyűrű két egymással szemben fekvő oldala hullámosan van kiképezve, azért a gyűrűk megfelelő helyzeténél az emelkedések és mélyedések fölváltva felelnek meg egymásnak és a csapágy összeállítása előtt mindegyik gyűrűbe a csapágyba helyezendő golyók felét tesszük, mire a gyűrűk egymásba tolatnak. Ezáltal az anyag igénybevétele aránylag csekély és a csapágy, amennyire lehetséges, tengelyirányú eltolások elten mindkét irányban biztosítva van. A rajzon a találmány szerinti csapágy egy példaképem foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. és 2. ábra a csapágy két homlokoldalának nézeteit mutatják. A 3—7. ábrák metszeteket tüntetnek föl. Az (a) belső futlógyűrű és a (b) ^külső futógyűrű között a (c) golyók számára való teret képezzük; a (c) golyók a jelen példánál teljesen kitöltik a csapágyat. Az (a) gyűrű mellső és a (b) gyűrű hátsó éle hullámosan van alakítva (1. ábra). A 2. ábrában a (b) gyűrű hullámos éle elől, az (a) gyűrű hullámos éle hátul fekszik. Az (a) gyűrű (dl) hullámhegyei annyira emelkednek ki, mint a körben futió (d) él (4. ábra). A (d2) hullámvölgyek, mint azt a 3. ábra mutatja, oly mélyre vannak kiképezve, hogy a horonyban fekvő golyók nyomás alatt a (d2) helyeken átmehessenek. A 3. és 4. ábrabeli metszetek az 1. ábrának két szomszédos golyón át vett metszete, és pedig a 3. ábra az 1. ábra x—x vonala, a 4. ábra pedig az 1. ábra y—y vonala szerinti metszete. Az (a) gyűrűhöz hasonljó módon a (b) gyűrű is (el) hullámhegyekkel és a köztük fekvő (e2) hullámvölgyekkel van kiképezve; az (el) hullámhegyek az (e) éllel egyenlő magasra emelkednek. A két gyűrű egyesítése előtt a (c) golyók felét az egyes gyűrűkbe helyezzük és pedig oly míódon, hogy két-két golyó között a másik gyűrűben fekvő megfelelő golyó fölvételére hely marad szabadon. A (c) golyók a gyűrűkben egyelőre egy-egy (dl), vagy (el) hullámhegy mögött fekszenek. A (c) golyók ezen helyzetűkben a két gyűrűnek csapággyá való egyesítéséig alkalmas segédeszközzel tartatnak. Ezután a gyűrűket oly mjódon tesszük egymásba, hogy az 5. és 6. ábrabjól látható helyzetbe kerüljenek. A (b) gyűrű golyóit az (a) gyűrű (d2) letompításain és az (a) gyűrű golyóit a (b) gyűrű (e2) letompításain kell átnyomnunk. Az 5. ábra az 1. ábra x—x vonala és a 6. ábra y—y vonala szerinti metszete a gyűrűk más helyzetében. A (c) golyóik a gyűrűk feszültségének föllépésénél — amint ez az 5. és 6. ábrában pontozva föl van tüntetve — nem fekszenek egy síkban, hanem tengelyirányban váltakozva, bizonyos távolságra vannak egymástól. Ezáltal és az egyes gyűrűkben fekvő golyók kölcsönös távolsága által az igénybevétel lényegesen jobban oszlik el, mintha a golyók, mint-az eddig ismert kiviteleknél, egy síkban fekszenek. A (d2, e2) támadási helyek a két gyűrűn való elosztás által lényegesen távolabbra esnek egymástól, mint az ismert csapágyaknál, mely eknél a golyók valamennyien egy síkba fekve nyomatnak be. Ennek következtében a futohorony oldalhatárai a (d2) és (e2) helyeken magasabbak lehetnek, mint az ismert kivitelnél úgy, hogy a rajzolt nyilak értelmében föllépő tengelyirányú eltolások ellen kifejtett ellenállás a 3. és 4. ábrabeli helyzeteknél is nagyobb. Ha a gyűrűk egymáshoz képest addig forognak tovább, míg az (a) gyűrű 3. ábrabeli keresztmetszete a (b) gyűrű 4. ábrabeli keresztmetszetével egy vonalba esik, akkor • a (c) golyók fele — mint azt a 7. ábra mutatja — mindkét oldalon egyenlő magas (d, dl) és (e, el) élekkel van határolva. Miután a (c) golyók állán-