43649. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs tetszőleges járművekhez
— 2 — behajolnia, ezt pedig csakis akként érhetjük el, hogy a tekercsrúgó meneteit egymástól közel állandó távolságban tartjuk. Ezt akként érjük el, hogy a tekercsrúgó meneteit két-két (g, h) részből álló, különleges módo.i kiképezett fémlemez közé fogjuk, melyek a meneteket egymástól a kellő távolságban tartják. Eme fémlemezek ugyancsak fogasrúdalakúak és a menetek a rudak fogközein mennek át. A (h) rész a (g) részen kiképezett fogközöket zárja, á két, egymáshoz csavar vagy szögecs útján kapcsolt rész között pedig a menetek hajlékonyságát biztosító kaucsuklap van befogva. A gyakorlatban egy második kaucsuklap is van alkalmazva a meneteknek a kapcsolórudak nlsó (g) részétől való szigetelésére. A megrajzolt példánál egy-egy (g, h) kapcsolódarab három-három menetet köt össze egymással, de természetes, hogy az egymással kapcsolt menetek száma más is lehet. Ép így változhatik az egy-egy menetnél alkalmazott kapcsolódarabok száma és azoknak a menethez viszonyított helyzete is. így pld. lehet a kapcsolódarabokat három vagy több egymással párhuzamos sorban is elrendezni (m nt azt a rajzon három párhuzamos sor esetére ábrázoltuk), de lehet azokat harántsorokban is alkalmazni. Az abroncs futófölületén alkalmazott kapcsolódarabok a kicsúszás meggátlására is szolgálnak. A csatolt rajzon példaképen három egymással párhuzamos sorban elrendezett kapcsolódarabok láthatók, melyek mindegyike három-három menetet fog össze. így az első sor (jl) kapcsolódarabja (3. ábra) a három (al, a2, a3), ugyanennek á sornak (j2) kapcsolódarabjp, az (a4, a5, a6) meneteket fogja össze. Hasonló módon vannak a (j3, j4) stb. kapcsolódarabok alkalmazva. A második sor (kl) kapcsolódarabja az (a2, a3, a4. k2) kapcsolódarabja a következő (a5, a6, a7) menetet köti össze, hasonló a (k3, k4) stb. kapcsolódarabok elrendezése, végül a harmadik sor (11) kapasolódarabjá az (a3, a4, a5) meneteket, (12) kapcsoló darabja az (a6, a7, a8) meneteket köti össze, és így tovább úgy, hogy a (j, k, 1) kapcsolódarabok egymáshoz viszonyítva, eltolva vannak elrendezve, mi a menetek között a kapcsolatot megbízhatóbbá teszi. Az (a) tekercsrúgó meneteinek normális behajlását a következő módon is lehet biztosítani. Az (a) tekercsrúgó meneteit vékony drótok segélyével, melyek átmérője a meneteknek egymástól való távolságától függ, egymással akként kötjük össze, hogy az (a) meneteken egy háló keletkezzék. Eme vékony drótok lágy vagy rugalmas fémdrótok lehetnek, de lehet azokat állati vagy növényi eredetű szálakkal (szövőfonalakkal, bőrcsíkokkal, kaucsuk- vagy kaucsukozott szálakkal stb.) is helyettesíteni, de előnyös, ha az abroncsnál mindkétféle szálat egyidejűleg alkalmazzuk; nevezetesen a fémdrótokat ott, hol az abroncs az úttesttel érintkezik. Zaj elkerülése és a fémdrótok védése céljából vagy az egész abroncsot, vagy ennek futófölületét szövettel, kaucsukkal vagy bőrrel burkolhatjuk, ezenkívül pedig még egy kaucsukkal bevont, szövetből, bőrből vagy vászonból stb. álló palástot is alkalmazhatunk. Hogy a meneteket összekötő drótok végeit rögzíthessük, a keréktalp kerületén számos, a diótok megerősítésére szolgáló pecket alkalmazhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rugalmas kerékabroncs tetszőleges járművekhez, jellemezve egy vagy több részből álló tekercsrúgó által, melyet a keréktalpon egy vagy több részből álló, a keréktalppal szögecsek vagy csavarok útján kapcsolt, a keréktalpra ráfekvő gyűrű rögzít, mely gyűrű és a tekercsrúgó, továbbá a tekercsrúgó és a keréktalp között a hangot tompító, rugalmas vagy könnyen összenyomható anyagból készült csíkok lehetnek közbehelyezve, míg a tekercsrúgók meneteit vékony drótok vagy más ezekkel egyenlő értékű részek tartják egymástól a kellő távolságban.
