43628. lajstromszámú szabadalom • Kúszófordító-korong

Megjelent 1908. évi november lió 21-én. MAGY. SZABADALMI KIft. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 43628. szám. V/a/l. OSZTÁLY­Kúszó fordító korong. KLEMP PAUL MÉRNÖK DÜSSELDORFBAN. A bejelentés napja 1908 március hó 27-ike. Ha két egymást keresztező vágány közé átmenetileg fordító korongot akarunk beépí­teni, akkor kúszó, azaz magasbított fordító korongot alkalmazunk, melyre a fővágányra fölhelyezett vágánynyelvek fölvezetnek. A vágánynyelvek és a sinek hevederrel köttetnek össze úgy, hogy ily kúszó fordító korong elhelyezése nem csekély munkával jár. Ehhez járul, hogy a hevederkötés nagy oldalnyomásoknak van kitéve és ezért a hozzáfűzött igényeknek nem mindig felel­het meg. Jelen találmány ezen hátrányokat meg­szünteti, amennyiben a sinek közé fekvő, rézsútos fölfutó fölületekkel ellátott alap­lemez középső köralakú része kihajlítás, kigörbítés által oly módon van lefelé sü­lyesztve, hogy az alaplemez fölfutó fölü­letei a sülyesztett részben elrendezett for­dító korong magasságában torkolnak ki. Az ezen elrendezéssel összekötött előnyök leg­először is abban állnak, hogy az egységes alaplemez által rendkívüli állékonyság ére­tik eh továbbá rendkívül egyszerű és ké­nyelmes behelyezés, elmozdíthatlansága és a vágánykeresztezésbe hevederkötés nélkül való beépítés érhető el. A fordító korong sajátságos elrendezése lehetővé teszi, hogy az alaplemezről a for­dító korongra való áthaladás alkalmával magasságkülönbséget már nem kell le­győzni; ezzel az egyéb elkerülhetetlen lö­kések el vannak kerülve és a kocsinak a for­dító korongra való vezetéséhez különben megkívánt rendkívüli erőkifejtés is elesik, A kocsikerekek nyomkarimáit itt összesen csakis az alaplemez és a fordító korong húsvastagságával kell a sín fölső éle fölé emelni. A mellékelt rajzban ezen találmány egy foganatosítási alakja van föltüntetve és pe­dig az 1. ábrán metszetben és a 2. ábrán fölülnézetben, melynél a fordító lemez részben le van törve. Valamely vágánykeresztezésre, mely a legegyszerűbb módon az (a) és (b) vágány­csatlakozásoknak valamely áthaladó (c) vá­gányba való tompa ütközése által keletke­zett, van fektetve a (d) alaplemez, mely közvetlenül a sínfejre támaszkodik és négy (e) hosszabbítással, melyek oly szélesek, mint a nyomtávolság és melyek ferde sikok alakjában lefelé vannak hajlítva, a sínek közé nyúlik. Ezzel mindenekelőtt a (d) alap­lemez van elfordulás és eltolódás ellen rög­zítve és egyúttal a vágányok egymáshoz képest való eltolódását is megakadályozza.

Next

/
Thumbnails
Contents