43611. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolóberendezés vasúti jelzőkészülékekhez

— 2 -lásába viszi és az (a, al) ütközők a (G) biztonsági súlyt fölső határhelyzetében, azaz a további megemelés ellenében biztosítják. A kapcsoló berendezés ugyanily módon jut akkor is működésre, ha a (D) huzalt húzódrót gyanánt és (Dl)-et megeresztő drót gyanánt kapcsoljuk be; ez esetben csakis az (R, Rl) csigák végeznének az óramutatóval ellentétes forgást. Drótszakadás, «szabadra» állított jelzőkészülék esetében (3. ábra). A (D) drót elszakadása esetében a (G) biztonsági súly jön működésbe, amennyiben mindaddig sülyed le, míg az (r) ütköző a helytálló (3) ütközőbe nem ütközik. Ezáltal az (R) csiga akként forgattatik el, hogy az (f) csap ós vele együtt az (8) kapcsoló rúd fölfelé mozog, ami által a (Z) vonórúd is (n) orránál fogva fölfelé menesztetik és a (k) forgattyú útján az (Sch) tárcsát tilosra állítja. A (Dl) drót elszakadásánál azonban a biztonsági súly háromszor akkora utat ír le, mint az előző esetben, minthogy az (s) és (4) ütközők egymástól való távolsága háromszor akkora, mint az (r) és (3) ütközőké (2. ábra). Ekkor az (Rl) csiga másfélszer fog körülfordulni és a vele összekötött kapcsoló rúd először fölfelé, azután lefelé és végül újból fölfelé mozgattatik úgy, hogy a jelzőkészülék előbb «szabad» állásából «tilos»-ra, azután ismét «szabad»-ra áll be és csak ezután áll be véglegesen «tilos»-ra. Hogy a jelzőkészülék ily esetben is a «szabad» állásból a tilos» állásba jusson és ^bben meg is maradjon, az (S, Sl) kapcsoló rudakon az (1, 2) vájatokat alkalmazhatjuk (7. ábra). Ha már most ama drót szakadásánál, melynél a biztonsági súly a nagyobb ut^t írja le, az egyik kapcsoló rúd és vele együtt a (Z) vonórúd is megemelkedik, Utóbbinak nem kell többé követnie a kapcsoló rúd ezután következő lefelé haladását, minthogy a nyugalomba maradt másik kapcsoló rúd (1) vagy (2) vájatában kitérhet úgy, hogy az állító csiga által mozgatott kapcsoló rúd egyedül végzi le- és fölfelé vaíó mozgását, a jelzőkészülék azonban az egyszer elért tilos állásban azonnal meg is marad. A 4. és 5. ábrán a kapcsoló berendezés egy változata látható. Az (S és Sl) kapcsoló rudak itt a (t, n) csapok útján vannak az (o, p) kapcsoló fejekkel összekötve, melyek lazán vannak elrendezve az (m) tengelyen, melyre a (g) villás emelő van fölékelve. A (g) emelőben a (b) tengely körül elforgó (w) kar van elrendezve, mely a (d, e) görgők útján az (o, p) kapcsoló fejekre támaszkodik. A (k) állító forgattyú ugyancsak mereven van az (m) tengellyel összekötve. Ha már most az (S, Sl) kapcsoló rudak állító csigák segélyével fölfelé mozgattatnak, akkor az (o, p) kapcsoló fejek az (m) tengely körül elfordulnak. Ezáltal a (w) kar elmozgattatik, az (m) tengely és a (k) forgattyú elforgattatnak és az (Sch). jelző tárcsa «szabad»-ra áll.. A 6. ábrán oly változat van föltüntetve, melynél az (S, Sl) kapcsoló rudak az (n, nl) menesztő orrokkal vannak fölszerelve, melyek a (Z) vonórúd megfelelő kivágásaiba kapaszkodnak. A 7. ábrán leírt (1) és (2) kivágások itt pontozottan vannak föltüntetve, működésük pedig amazokéval megegyezik. A 8. ábrán a kapcsoló berendezés ellenőrző jelzőkészüléknél való alkalmazásában van bemutatva. Az egyik állítókészülék (D, Dl) dróthuzalja az (R) csigán, a másik készülék (E, El) huzalja pedig az (Rl) csigán van vezetve. Ezáltal a jelzőkészülék csak akkor juthat a «szabad» állásba, ha mindkét csigát működtetjük, a «tilos»-ra való állítás ellenben már az egyik vagy másik állító készülék visszaállításánál áll be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsoló berendezés vasúti jelzőkészülékekhez, jellemezve egy kettős dróthuzal ágaiba vagy két ellenőrző drótvezetékbe iktatott két (R, Rl) állító csiga által, melyek az egyik vagy másik irányú elforgatásuknál két (S, SL) állító közeget egyértelműen elmozgatnak, mikor is ezen állító közegek úgy vannak