43597. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhevítő

- 2 vített (e, e') vízvezető fal között a (b) fűtő­test vau elrendezve, mely e példánál túl­hevítő gyanánt szolgál és bordáscső alak­jával bír. A 3. ábra szerinti kivitelnél, ellentétben az 1. és 2, ábrabeli kivitellel, a víz (a)-nál a nyílásokkal bíró (d) csövekbe lép be és ezeken át az üreges (e, e') falakban fel­emelkedik. A víz az (y) armaturdarabon át az (e, e') falakból a (g, g') csöveken át a túlhevítő gyanánt szolgáló (b) fűtőtestbe áramlik, melyből (t') nél elvezethető, a 4. ábra a 3. ábrabeli fűtőtest hosszmet­szetét mutatja, az 5. ábra a 3. ábrabeli fűtőtest kereszt­metszetét tünteti föl, a 6., 7., 8. és 9. ábrákban a folyadékhevítő­nek két további kiviteli példája van met­szetben föltüntetve, mely példák közül a 6. és 8. ábrákban a kígyóesőszerűen kiké­pezett bordás fűtőtest előmelegítő gyanánt szolgál és a 7. és 8. ábrában a bordáscső­szerűen kiképezett fűtőtest túlhevítő gya­nánt szolgál. A bordák a legkülönbözőbb alakokkal bírhatnak és egyenesek vagy tetszésszerinti görbék lehetnek. A fűtés például gáz segélyével a (h) lángzóval történik, mely (i, i) csöveken át kapja a gázt. Az (i, i) csöveket a (k) sze­lep köti össze, mely az (1) membránnal szi­lárd kapcsolatban áll. A membrán az (m) membrántokban van elrendezve, mely két domború fémperemből áll és fölső peremén csatornával bír, melyen át a víz a tokba áramlik. A tok továbbá alsó peremén szin­tén csatornával van ellátva, melyen át a víz a tokból eltávozik és a folyadékhevítő fölé folyik. Az (1) membrán könnyen mo­zog az üregben és középen az (n) működ­tetőrúddal van összekötve, mely a membrán ellentétes irányú mozgásait a (k) gázsze­lepre átviszi. Az (o) szabályozócsavar alkal­mazása mellett, a csavar különböző beállí­tásaihoz képest, a víznek a membránra ható dinamikus nyomáskülönbségei és így a membrán ide- és oda menő mozgásai, il­letve a gázszelep nyitása és zárása változ­tathatók. A szabályozószerkezet következőképen működik: Az (1) membrán egyik oldalára úgy a nyugalmi, mint az üzemhelyzetben is, a hozzákapcsolt vízvezeték teljes nyomása hat. Ha már most a folyadékhevítőből vi­zet veszünk, akkor a membrán másik olda­lára hatő nyomás csökken és a membrán a szelepet mozgatja. Minél jobban szűkíti a szabályozócsavar a víznek a membrántokon való áthaladását, annál nagyobb a folya­déknak a membránra ható nyomáskülönb­sége és annál jobban nyílik a membrán által befolyásolt szelep, ellenben minél job­ban nyitja a szabályozócsavar az átfolyást, annál kisebb a dynamikus nyomáskülönb­ség és a membrán mozgása. A melegvezeték elzárásánál a víz nyo­mása a membrán két oldalán ismét ki­egyenlítődik. Ezutáii a membránt egy a sze­leporsón elrendezett rugó akképen mozgatja, hogy a szelep elzáratik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folyadékhevítő a tüzelőgáznak a .lángzó­hoz való vezetését önműködően szabá­lyozó berendezéssel, melynél a gázsze­leppel szilárdan összekötöttt (1) mem­bránt a teljes és a szűkített cső kereszt­metszetben uralkodó víznyomások kü­lömbsége működteti, jellemezve egy, a merabrántokban elrendezett, a vízkibo­csátócsatorna keresztmetszetét szűkítő (o) állítócsavar vagy hasonló fojtás ál­tal, melynek beállítása lehetővé teszi, hogy az a nyomáskülönbség változtat­ható legyen, mely a víznek a folyadék­hevítőből való kibocsátásánál a mem­bránra hat, azon célból, hogy a gázsze­lep többé vagy kevésbéb nyittassék. 2. Az 1. igénypont szerinti folyadékhevítő, jellemezve a két (e, e') vízvezető fal között előmelegítő gyanánt elrendezett, kigyócsőszerűen kiképezett bordás fűtő­test által, melynek a vizet vezető része a beáramló hideg vizet előmelegíti és (d) csövek által az (e, e') .vízvezető fa­lakkal van összekötve.

Next

/
Thumbnails
Contents