43597. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhevítő
Megielent 1908. évi november hó 21-en. ftlAGY. ^ IvIR. SZABADALMI vBg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 43597. szám. II/C OSZTÁLY. Folyadékhevítő. REMSCHEIDER CENTRALHEIZUNGS- & BADEAPPARATEBAUANSTALT JOH. VAILLANT CÉG REMSCHEIDBEN. A bejelentés napja 1908 február hó 6-ika Jelen találmány folyadékhevítőre vonatkozik. A találmány lényege abban áll, hogy két vízvezető fal között egy kigyócsőszerűen kiképezett, a beáramló víz előmelegítője gyanánt szolgáló bordás fűtőtest van elrendezve. A kigyócsőszerűen kiképezett bordás fűtőtest azt az előnyt adja, hogy a tüzelőrostélytól fölemelkedő fűtőgázoknak a esőbordák által fölosztott egész keresztmetszetén át kell haladniok, mi mellett a fűtőgázok a meleget a vízvezető csövek falainak átadják. A bordás fűtőtesteknek folyadékhevítőknél való alkalmazása azon ismert tapasztalaton alapszik, hogy gázalakú testek sokkal rosszabban adják át a meleget valamely fémnek, mint a folyadékok, például víz és továbbá, hogy a gázalakú testek annál jobban adják át melegüket, minél vékonyabbak a fűtőgázrétegek. A bordás csőnek a fűtőgáz útjában elhelyezett fűtőfölülete ezt a követelményt mindenképen kielégíti. A csőbordák kétoldalúan hatnak, mert a meleget mindkét fölületükön fölveszik. A csőbordák továbbá a fűtőgáz áramát vékonyrétegű csatornákká osztják föl. A fűtőgázok tehát tökéletesen átadják melegüket. A találmány továbbá egy önműködő szabályozószerkezetre \onatkozik, melynél egy a gázszelepp^l szilárdan összekötött membránt a teljes és a szűkített csőkeresztmetszetben uralkodó dinamikus víznyomások különbségei befolyásolják és melynél a membránmozgás a gázszelepre átvítetik. A gáz önműködő szabályozására szolgáló új elrendezés abban áll, hogy az esetben, ha a hevítőből vizet veszünk, azaz ha a víz a kifolyatócsőben folyik, illetve mozgásban van, akkor a gázszelep önműködően nyílik, hogy a hevítőn átfolyó víz a fejlődő láng által hevíttessék. Ha a víz ismét nyugalomba lép, akkor a szelep záródik és a láng kialszik. A mellékelt rajzokon a folyadékhevítőnek kiviteli példái vannak föltüntetve. Az 1. és 2. ábra egy folyadékhevítő kereszt-és hosszmetszete, melynél a víz (a)-nál lép be a fűtőtestbe és a kígyócsőszerű (b) bordás fűtőtesten halad át, mely előmelegítő gyanánt szolgál. A víz az előmelegítőből a (c) csövön át a csövekből képezett (e, e') vízvezető falak közé halad, melyek a bevezetőcső gyanánt szolgáló (d) csőben vannak elrendezve. A víz ezután az (f) csövön át eltávozik; a 3. ábra oly folyadékhevítő távlati képe,, melynél két az (x) benyomások által mere-