43556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyfeszültségű árammal táplált lángok láncolatos kapcsolására, valamely nagyfeszültségű áramkörben

A mellékelt rajz a találmány tárgyát négy különböző kiviteli alakban tünteti föl; még pedig az 1. ábra a lángcsoportokat áthidaló parallel kapcsolt ellenállások sematikus rajza, melynél .az utolsó lángcsoport szabadon maradt; a 2. ábra egymásután kapcsolt ellenállásoknak sematikus rajza, hol szintén az utolsó lángcsoport maradt szabadon; a 3. ábra parallel kapcsolt ellenállások sematikus rajza, hol azonban a középső lángcsoport marad szabadon, míg a 4. ábra egymásután kapcsolt ellenállások sematikus rajza, melynél szintén a középső lángcsoport marad szabadon. Az 1. ábra szerinti foganatosításnál az (1, 2, 3, 4, 5) lángok, ill. Iángcsoportok egy nagyfeszültségű váltakozó áramkörben egymásután vannak kapcsolva. Természetesen a lángok, illetve lángcsoportok száma tetszés szerint nagyobbítható vagy csökkenthető. A (6, 7, 8, 9) ellenállások úgy vannak berendezve, hogy csak kicsiny erősségű áramot bocsássanak át és úgy vannak kapcsolva, hogy a (6) ellenállás az (1) lángcsoportot, a (7) ellenállás az (1 és 2) csoportot, a (8) ellenállás az (1, 2 és 3) csoportot, a (9) ellenállás az (1, 2, 3 és 4) csoportot hidalja át, áz egyik (10) pólustól számítva. Nagyobb számú lángcsopornál minden a sorban utóbb álló ellenállás egy csoporttal többet hidal át, mint a sorban előbb álló, egy és ugyanazon pólustól, pl. a (10) pólustól kiindulólag számítva. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (6, 7, 8, 9) ellenállások egymásután vannak kapcsolva és itt is, éppen úgy, mint az 1. ábrában, az (5) csoport marad szabadon, illetve az nem hidaltatik át. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a (6, 7, 8, 9) ellenállások kapcsolása az 1. ábra szerinti kiviteli alak kapcsolásával megegyezik, azon különbséggel, hogy itt nem, mint amott a legutolsó, hanem a középső (3) lángcsoport marad szabadon. Ennek megfelelőleg a (6 és 7) ellenállások a (10) pólustól számított (1), illetve (1 és 2) csoportokat, a (8 9) ellenállások pedig a (11) pólustól számítva, a (4 és 5), illetve csak az (5) csoportot hidalják át. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál hasonlóan szintén q, (3) lángcsoport nincs áthidalva, illetve az marad szabadon, ellenben itt az ellenállások egymásután vannak kapcolva, éppen úgy, mint a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál. Ha a fönt leírt kapcsolási eljárást használjuk, akkor mindaddig, míg a lángokon áram nem megy át, az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az (5) lángcsoportnál,* a 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alaknál pedig a (3) lángcsoportnál a teljes üzemfeszültség uralkodik. Ennek következtében az (5), illetve (3) csoportnál egy bizonyos feszültségnél, mely az elektriódtávolságnak felel meg, kisülés következik be. Mihelyt >ez a gyújtás megtörtént, áz (5), illetve a (3) lángcsoportok elektródjai közötti feszültség, a kis ellenállásnak megfelelőleg, csekély fokra száll alá úgy, hogy most a (4), illetve a (2 és 4) lángcsoportok elektródjai között lép föl magas feszültség. Most már itt következik be gyújtás és a feszültség csökkenésének hasonló jelensége végül a (3), illetve az (1 és 5) Iángcsoportok gyújtását idézik elő s. í. t. Ezen gyújtások természetesen rendkívül gyorsan következnek egymásután úgy, hogy tehát mind az öt lángcsoport csaknem ugyanazon üzeinfeszültségnél gyújtatik meg. Ezen gyújtási folyamat azáltal gyorsítható, hogy a 3. és 4. ábra szerinti kapcsolási eljárást alkalmazzuk, melynél a gyújtások egymásután következőleg, nem úgy, mint az 1. és 2. ábra szerinti rendszernél, egyetlen pólustól kiindulólag, hanem mindkét pólustól kiindulólag egyszerre kezdődnek. . Ezután a gép közvetlenül a lángokon keresztül dolgozik és egy olyan áramerősséget létesít, mely az egyes lángcsoportok által fölhasznált feszültségek összegétől és azonkívül természetesen a gép méreteitől függ, föltéve, hogy váltakozó árammal dolgozunk, világos, hogy a feszültség minden egyes változásánál a láng megszakad úgy, hogy ezen gyújtási folyamat minden fs-