43553. lajstromszámú szabadalom • Elgőzölögtető izzólámpákhoz és más fűtőkészülékekhez

Megjelent 1908. évi november Iió 21-én, MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 4355B. szám. Ilid. OSZTÁLYElgó'zölögtető izzólámpákhoz és más fűtőkészülékekhez. KRZYWIEC SÁNDOR MÉRNÖK VARSÓBAN. A bejelentés napja 1908 február hó 27-ike. Jelen találmány célja, hogy izzólámpák és más fűtőkészülékek elgőzölögtetőiben a nyomást növeljük. Izzjólámpáknál és hasonlóknál, melyeknél tüzelősaerül folyékony anyagokat használunk, elgőzölögtetőket kell alkalmaznunk, vagyis oly edényeket, melyek fölhevítve, a rajtuk átáramló tüzelőanyagot elgázosítják. Valamennyi eddig ismert elgőzölögtetőnél a nyomás, mellyel a keletkezett gáz a lángzló fuvókájába jut, egyenlő azon nyomással, mely alatt a folyékony tüzelőanyag az elgőzölögtetőbe áramlik. JóBunsen-keverék létesítésére szükséges, hogy a nevezett nyomás meglehetős nagy legyen, amit az eddigi elgőzölögtetőknól vagy azáltal értek el, hogy a folyadékot mesterséges nyomás alá helyezték, vagy hogy ia folyadéktartányt kellő magasságban alkalmazták úgy, hogy a folyadékoszlop súlya létesítette a szükséges nyomást. Utóbbi esetben azon nyomás, mellyel a gáz a lángzló fúvókáját elhagyja, sohasem lehetett nagyobb, mint az elgőzölögtetőben és folyadéktartányban lévő folyadék szintjei közötti magasságkülönbség által meghatározott nyomás. • Jelen találmány tárgya oly elgőzölögtető, melynél a fúvókából kilépő gáz nyomása nagyobb, mint a folyadékoszlop nyomása. Ezt azáltal érjük el, hogy az elgőzölögtető cső fölváltva melegebb és hidegebb tereken van átvezetve, mely utóbbiakban a melegebb terekben elgőzölogbetett folyadékból keletkezett gáz kondenzálódik, illetőleg sűrűbbé válik. Jelen elgőzölögtetőnek egyik kiviteli alakját a mellékelt rajz 1. ábrája tünteti föl vázlatosan. A folyadék önsúlya alatt a (3) tartányból a (4) csőbe és innen az (5) csőbe áram-. lik, mely utóbbi oly meleg térben van, hogy a folyadék elgőzölög, vagy elgázosíttatik. Az (5) csőből a gáz a hidegebb (6) csőbe jut, melyben kondenzálódik, hogy azr után a melegebb (7) csőben ismét elgázosíttassék. A (4, 6) csövekben tehát folyadék van s mivel ezen folyadékoszlopok szeriesben vannak kapcsolva, a (7) csőben a nyomás a (4 és 6) csövekben lévő folyadékoszlopok nyomásának összegével egyenlő. Ha u. i. föltételezzük, hogy állandó állapot van az összes csövekben, akkor szükségszerűen a nyomás a (6) cső fölső végén egyenlő a nyomással az (5) cső alsó végén, a (7) csőben pedig a nyomás a (6) cső fölső végén lévő nyomásbjól és a (6) folyadékoszlop nyomásából adódik össze.