43528. lajstromszámú szabadalom • Központi fűtésre használható takaréktűzhely

kaszok alatt elrendezett, tisztításra szolgáló közös (17) cső köt össze egymással. A füst és füstgázok a (15, 16) csövekből a (18) kürtőbe jutnak (2. ábra). A (13 15 és 14 16) fűtőtesteket a tűzhelytől ennek (11 és 12) falai választják el (1. ábra), azonban a fűtőtestek szintén a tűzhelyben vannak elrendezve és a levegő ismert módon vezettetik hozzájuk, még pedig vagy a fűtendő helyiségből, vagy kívülről a padló alatt fekvő csatornákon át, vagy végül mindkét mlódon, amennyiben ezek tetszés szerint, vagy a szükséghez képest kombinálhatók. A fölmelegített levegő ugyancsak ismert módon vezettetik a fűtendő helyiségbe, pl. a (20) nyílásokon vagy efféléken át (3. ábra). Az (1 és 7) rostélyok alatti hamuszekrények kivehetők; az 1. ábrán a fölső tüzelőtérnek az (1) rostély alatt fekvő hamuszekrénye eltávolítva van gondolva. Ha a a fölső hamuszekrény el van távolítva, akkor a forró hamu és az el nem égett vagy még égő szénrészecskék a fölső (1) rostélyról az alsó (7) rostélyra hullanak, ahol teljesen elégnek és hőtartalmukat az alsó tüzelőtérnek, illetve a (13 és 14) fűtőtesteknek adják át. Hogy a hő a tűzhelyben magában is jobban kihasználható legyen, egy (19) csapóajtó van alkalmazva, mely az ételek elkészítése után kívülről valamely alkalmas szerkezet segélyével többékevésbbé elzárható. A csapóajtónak azonban úgy kell berendezve lennie, hogy ne lehessen teljesen elzárni. A tüzet először az alsió (7) rostélyon gyújtjuk meg és csak azután a fölső (1) rostélyon. Ha a léghuzam már elég nagy, akkor a (19) csapóajtót kissé elzárjuk, hogy a füst és gázok a fölső tüzelőtérből lefelé, az alsó tüzelőtérbe áramoljanak vissza. Ily miódon a száraz desztillálás folytán keletkező füst és gázok elégnek, mivel az (1) rostélyon nyugvó izzó tüzelőanyagon kénytelenek áthaladni. Ha a fűtendő helyiségekbe vezető (20) nyílásokat teljesen elzárjuk, akkor a fűtőtestek hőjét a tűzhely (11, 12) falai és a hőfalak veszik föl, tehát a tűzhely hatásfoka nem lesz kisebb. A fölvett hő aztán a (20) nyílások szabaddá tételekor a helyiségek fűtésére lesz fölhasználható. Másfelől a bezárt forró levegő, ha nem áramolhat a fűtendő helyiségekbe, a hőfalakkal és vakolattal együtt a tűzhely számára jó hőszigetelőt alkot. Megfordítva, ha a tűzhelyre gyors ételkészítés céljából van szükség, akkor a fűtőtestek (21 22) csapóajtóit (1. és 6. ábra) elzárjuk, minek következtében az alsó tüzelőtér fűtőgázai is a tűzhelylemez alatt vonulnak el. Ha a fölső hamuszekrényt kivesszük, akkor kisebb mennyiségű ételeket a (23) térben is elkészíthetünk (1. ábra), ahonnan a fölső hamuszekrényt eltávolítottuk. Végül a rendszerint csak központi fűtésre használt tüzeléssel a konyhát is lehet fűteni, vagy a (24) füstkamrán ételeket lehet fölmelegíteni, mely esetben a (21 22) csapóajtók teljesen ki vannak nyitva, míg a (25 és 26) csapóajtóknak majdnem egé-J szen zárva kell lenniök. Ennélfogva egy és ugyanazon tüzeléssel főzni és egy vagy több helyiséget fűteni is lehet stb. Ámbár több helyiségnek egyetlen kemencével való fűtésre, amint azt pl. a 7. ábra föltünteti, már ismeretes, de nem ismeretes oly kemence, mely egyúttal takaréktűzhely gyanánt is szolgálhat és mindent úgy egyesít magában, hogy egy közös térben egymás fölött elrendezett két tüzelőhellyel bír, ahol a kályha és a takaréktűzhely, egymás fölött elrendezve, egymást kölcsönösen kiegészítik. A 7. ábra szerint a (30, 31 32) nyílásokon keresztül . a (33, 34, 35) helyiségek fűthetők és azonkívül természetesen a (36) konyha is. A korom és hamú könnyű eltávolítására a kihúzható (17) cső szolgál, melyből az összegyűlt korom stb. könnyen kiüríthető. A (27 és 28) terek (5. ábra) szén és fa fölvételére szolgálnak úgy, hogy szenes ládára, mely csak a helyet foglalná, nincs szükség, és amellett a fa is kellően kiszárad és száraz marad. A (29) ajtión keresztül (1. ábra) a kemence belsejéhez könnyen hozzá lehet férni