43497. lajstromszámú szabadalom • Munkafolyamat hőerőgépeknél a hőenergia kedvező hasznosítására

ból igen kis mennyiség igen nagy gépek­nél is elégséges. így pld. gőzgépeknél a gép munkabírá­sának megfelelő munkabírású kazánt kell alkalmazni. Lokomotivoknál, melyeknél a fáradt gőz a szabad levegőbe elszáll, a víz­fogyasztás igen nagy, ily gépeknél a víz­pótlás kérdése ép oly nehéz kérdés, mint a szénpótlásé, sőt nehezebb, mert a loko­motivok hosszú utakat tehernek meg, anél­kül, hogy szenet kellene fölvenniük, de ez alatt az idő alatt a vízkészletüket többször kénytelenek megújítani. Tengerjáró hajók­nál a vízpótlás kérdése ugyancsak rendkí­vül fontos, a víz ára ebben az esetben kö­rülbelül ugyanakkora, minf a széné, mert a vízpótlás csak szénfogyaeztás árán lehet­séges. Tengerjáró hajóknál a felületi kon­denzátorok alkalmazása a hajózást nagyon megkönnyíti, amennyiben a víznek újból való felhasználását teszi lehetővé, de a gőz­gép üzeméhez szükséges vízmennyiség ek­kor is igen tetemes és még vízcsövea ka­zánok és felületi kondenzátorok alkalma­zása esetében is a szükséges víz összes súlya több ezerszerese a hengerekben lévő gőz súlyának. Ha azonban valamely tetszőleges gépnél a rekuperáló körfolyamot alkalmazzuk, a hengerekből elszálló levegőt a kompresszor szívócsövéhez vezethetjük és a rekuperáló körfolyamot akkora levegőmennyiséggel tart­hatjuk fönn, mely a hengerek térfogatának felel meg. A segédfolyadékot képező le­vegő tehát ebben az esetben nem fogy. Ez a megjegyzés két szempontból fontos, egyrészt azért, mert látnivaló, hogy levegő helyett más gázt, pld. megsűríthető gázt, tömő a kénessav, ammoniak, szénsav stb. is alkalmazhatunk, melyek alkalmazásával már eddig is tettek kísérleteket a hatásfok javítása céljából másodlagos motorok alkal­mazása mellett, másrészt azért, mert nyil­vánvaló, hogy a rekuperáló körfolyam sze­rint dolgozó gép más, mint a sűrített leve­gővel dolgozó gép, mely az előzetesen meg­sűrített levegőkészlet elfogyasztásával dol­gozik. A főfolyadék ós segédfolyadék megkü­lönböztetése égésterményekkel doiogozó gép esetében is lényeges, melynél az égéster­mények — a főfolyadék — fogynak, míg ellenben igen kis mennyiségű segédfolya­dék, ebben az esetben a víz elégséges az üzemhez, amennyiben ezt fölváltva kompri­máljuk és párologtatjuk el. 2. A rekuperáló körfolyam alkalmazása az eddig használt egyszerű gépek helyett gépcsoportok használatát követeli meg, mely a tulajdonképeni motorból és a segédfolya­dék komprimálására vagy bevezetésére szol­gáló gépből áll. Ha mindazokat az előnyöket, melyeket a föntebb jelzett körfolyam biztosít, teljesen el akarjuk érni, a motort és szivattyút egy­máshoz lehetőleg közel kell alkalmazni úgy, hogy a sugárzás okozta veszteségek elke­rülhetők legyenek és a motor és szivattyú teljesen .egybevágóan működjék, tehát, hogy a kompressziónál a gázban fölhalmozott hő vagy ennek nagyobb része értékesíthető legjen, mi nem sikerülne, ha a motorhoz előzetesen komprimált levegőt tartalmazó tartályt kapcsolnánk. Eltekintve attól, hogy az ily tartálynak, ha annak állandóan a gőz nyomásával meg­egyező nyomású levegőt kellene szolgáltat­nia, végtelen nagynak kellene lennie, mi a gyakorlatban lehetetlen, a berendezés ha­tásfoka is kedvezőtlen volna, mert a kom­pressziónál szabaddá váló hő teljesen el­veszne. Ezért föltétlenül szükséges, hogy a gőz­gépet kompresszorral kapcsoljuk, hogy a re­kuperáló körfolyam gazdaságos legyen, mért ennek a körfolyamnak az összes hőmeny­nyiséget. tehát a komprimálásnál szabaddá váló hőt is értékesítenie kell. Hogy ezt elérhessük, a kompresszió köz­ben a levegőt nem hűtjük, legföljebb nny­nyira, hogy a véghőmérséklet pontosan a levegővel keverendő telített gőzével legyen egyenlő, ha pedig a hűtésre használt fo­lyadékot gőz alakjában keverjük a kompri­málandó gázhoz, expanzió közben a kom­pressziónál'szabaddá vált összes 'hőt'érté­kesíttetjük. Ennek az eljárásnak azonban az a hátránya, hogy azonos munkabírás ese-

Next

/
Thumbnails
Contents