43497. lajstromszámú szabadalom • Munkafolyamat hőerőgépeknél a hőenergia kedvező hasznosítására

ból igen kis mennyiség igen nagy gépeknél is elégséges. így pld. gőzgépeknél a gép munkabírásának megfelelő munkabírású kazánt kell alkalmazni. Lokomotivoknál, melyeknél a fáradt gőz a szabad levegőbe elszáll, a vízfogyasztás igen nagy, ily gépeknél a vízpótlás kérdése ép oly nehéz kérdés, mint a szénpótlásé, sőt nehezebb, mert a lokomotivok hosszú utakat tehernek meg, anélkül, hogy szenet kellene fölvenniük, de ez alatt az idő alatt a vízkészletüket többször kénytelenek megújítani. Tengerjáró hajóknál a vízpótlás kérdése ugyancsak rendkívül fontos, a víz ára ebben az esetben körülbelül ugyanakkora, minf a széné, mert a vízpótlás csak szénfogyaeztás árán lehetséges. Tengerjáró hajóknál a felületi kondenzátorok alkalmazása a hajózást nagyon megkönnyíti, amennyiben a víznek újból való felhasználását teszi lehetővé, de a gőzgép üzeméhez szükséges vízmennyiség ekkor is igen tetemes és még vízcsövea kazánok és felületi kondenzátorok alkalmazása esetében is a szükséges víz összes súlya több ezerszerese a hengerekben lévő gőz súlyának. Ha azonban valamely tetszőleges gépnél a rekuperáló körfolyamot alkalmazzuk, a hengerekből elszálló levegőt a kompresszor szívócsövéhez vezethetjük és a rekuperáló körfolyamot akkora levegőmennyiséggel tarthatjuk fönn, mely a hengerek térfogatának felel meg. A segédfolyadékot képező levegő tehát ebben az esetben nem fogy. Ez a megjegyzés két szempontból fontos, egyrészt azért, mert látnivaló, hogy levegő helyett más gázt, pld. megsűríthető gázt, tömő a kénessav, ammoniak, szénsav stb. is alkalmazhatunk, melyek alkalmazásával már eddig is tettek kísérleteket a hatásfok javítása céljából másodlagos motorok alkalmazása mellett, másrészt azért, mert nyilvánvaló, hogy a rekuperáló körfolyam szerint dolgozó gép más, mint a sűrített levegővel dolgozó gép, mely az előzetesen megsűrített levegőkészlet elfogyasztásával dolgozik. A főfolyadék ós segédfolyadék megkülönböztetése égésterményekkel doiogozó gép esetében is lényeges, melynél az égéstermények — a főfolyadék — fogynak, míg ellenben igen kis mennyiségű segédfolyadék, ebben az esetben a víz elégséges az üzemhez, amennyiben ezt fölváltva komprimáljuk és párologtatjuk el. 2. A rekuperáló körfolyam alkalmazása az eddig használt egyszerű gépek helyett gépcsoportok használatát követeli meg, mely a tulajdonképeni motorból és a segédfolyadék komprimálására vagy bevezetésére szolgáló gépből áll. Ha mindazokat az előnyöket, melyeket a föntebb jelzett körfolyam biztosít, teljesen el akarjuk érni, a motort és szivattyút egymáshoz lehetőleg közel kell alkalmazni úgy, hogy a sugárzás okozta veszteségek elkerülhetők legyenek és a motor és szivattyú teljesen .egybevágóan működjék, tehát, hogy a kompressziónál a gázban fölhalmozott hő vagy ennek nagyobb része értékesíthető legjen, mi nem sikerülne, ha a motorhoz előzetesen komprimált levegőt tartalmazó tartályt kapcsolnánk. Eltekintve attól, hogy az ily tartálynak, ha annak állandóan a gőz nyomásával megegyező nyomású levegőt kellene szolgáltatnia, végtelen nagynak kellene lennie, mi a gyakorlatban lehetetlen, a berendezés hatásfoka is kedvezőtlen volna, mert a kompressziónál szabaddá váló hő teljesen elveszne. Ezért föltétlenül szükséges, hogy a gőzgépet kompresszorral kapcsoljuk, hogy a rekuperáló körfolyam gazdaságos legyen, mért ennek a körfolyamnak az összes hőmenynyiséget. tehát a komprimálásnál szabaddá váló hőt is értékesítenie kell. Hogy ezt elérhessük, a kompresszió közben a levegőt nem hűtjük, legföljebb nnynyira, hogy a véghőmérséklet pontosan a levegővel keverendő telített gőzével legyen egyenlő, ha pedig a hűtésre használt folyadékot gőz alakjában keverjük a komprimálandó gázhoz, expanzió közben a kompressziónál'szabaddá vált összes 'hőt'értékesíttetjük. Ennek az eljárásnak azonban az a hátránya, hogy azonos munkabírás ese-