43467. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő a forrcsövekben elrendezett túlhevítő csövekkel

Megjelent 1908. évi november hö 7-én. MAGY. szabadalmi KIR hivatal SZABADALMI LEIRAS 43467. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Gőztúlhevítő a forrcsövekben elrendezett túlhevítő csövekkel. ottensener eisenwerk aktiengesellschaft cég altonaban. A bejelentés napja 1908 február hó 13-ika. Már ismeretesek oly gőztulhevítők, melyeknél a gőzkazán egyik oldalán elrendezett gyűjtőtestekhez csatlakozó túlhevítő csövek a kazán forrcsövein oly módon vonulnák át, hogy a gyűjtőtestek valamelyikéből kiinduló túlhevítő csövek mindegyike több forrcsövön és pedig mindegyiken előre- és hátramenőleg van átvezetve, mimellett a túlhevítő cső visszatérő tekerülete szintén a forrcső belsejében foglal helyet. Ezen két csőágnak és ezeket összekötő visszatérő tekerületnek a forrcső belsejében való elrendezése eddig azon jelentékeny hátránnyal járt, hogy a hajlítás útján előállítaadó visszatérő tekerület a túlhevítő cső keresztmetszetét lényegesen megszűkítette. A mellékelt rajz 1. ábrája a visszatérő tekerület, keresztmetszetének a túlhevítő cső meggörbítése alkalmával fellépő megszűkülést tünteti föl. A túlhevítő cső tekerületének ezen megszűkülése annál inkább hátrányos, mert a két csőágnak, lehetőleg nagy keresztmetszet elérése céljából, igen közel kell egymáshoz feküdnie és ennek folytán a görbületnek olyan kis sugárral kell bírnia, hogy a csőnek a görbületben való laposra nyomása nem kerülhető el és így a cső keresztmetszete annyira megszűkül, hogy a gőz nagymérvű fojtásnak van kitéve. Hogy az összekötő rész keresztmetszetét ne kelljen a cső átmérőjéhez képest nagy arányban megszűkíteui, a túlhevítő csövet kisebb átmérővel készítették, ami azonban szintén a gőzfeszültség csökkenését idézte elő, tehát a gyakorlatban nem volt használható. Egy másik kivitel szerint, hogy az összekötő tekerület keresztmetszetének megszű-i külése teljesen elkerülhető legyen, ezen tekerületet a 2. ábra szerint külön darabból álló görbe csövei pótolták és a két csőágat ebbe erősítették. Azonban az öntés útján előállított görbe csődarabot, hogy az igen magas nyomás által okozott igénybevételt kibírja, olyan erős fallal kellett készíteni, hogy a görbe csődarabnak különösen a túlhevítő csöveket körülvevő részei a forrcső szabad keresztmetszetét túlságosan megszűkítették és ezáltal a tűzgázok szabad áramlását hátrányosan befolyásolták. A fenti kivitelt föltüntető 2. és 3. ábra, főként ez utóbbi, a forrcső keresztmetszatének megszííkítését szembetűnően mutatja. Az említett hátrány megszüntetése az