43443. lajstromszámú szabadalom • Berendezés leveleknek épületek fölső emeletére való szállítására

nürnbergi olló nem a ház külső falain.van | elrendezve, hanem egy aknaszerű (17) csa- | torna legalsó részében talál helyet; ily csa- . tornákat házi szemét stb. elszállítására szoktak egyébként elrendezni. A (18) ajtó nyitása után az olló a rajta lévő levélszekrényekkel együtt hozzáf érhető. Az olló , legalsó tagjai két (19 20) fogantyúban j végződnek. Ezen két fogantyúnak egymás- j hoz váló közelítése által az olló, melynek ' (14) csapja szilárdan van a (17) falba erő- i sítve, a 3. ábrán mutatott helyzetből a 4. ábrán látható helyzetbe jut, minek folytán egy-egy (5) levélszekrény egy-egy (21) nyílás elé jut, melyen át a levélszekrényben lévő postai küldemények kiüríttetnek és szükség esetén az elküldendő postai küldemények be is rakhatók. Hogy a (11) ollót a fölemelt helyzetben megtarthassuk, tetszőleges rögzítő szerkezetek alkalmazhatók, pl. a 7. ábrán föltüntetett foganatosítási alak szerint az olló (20) fogantyúja üreges testté van kiképezve, amelybe a (19) fogantyúval szilárdan összekapcsolt (22) kampó kapaszkodik. A (20) fogantyú üregében elrendezett rugalmas (23) zárókilincs a 7. ábra szerint ;a (22) kampórész mögé nyul és ezáltal a (19) fogantyút a (20) fogantyúval elmozdíthatlanul összeköti. A (24) zárral a (23) zárókilincs elmozgatható és ezáltal a (22) kampó fölszabadítható. ! A 8. ábrán föltüntetett változat szerint J a (19 20) fogantyúk helyett az olló legalsó tagjain a (25) csap, valamint a (26) csiga vannak elrendezve. Egy (27) kötél egyik vége a (25) csapon van megerősítve és innen a (26) csiga körül a (28) kötélemelő szerkezethez halad, mely ismert módon a (29) zárókerékkel és a (30) zárókilinccsel van fölszerelve és a (31) forgattyú által működtethető. Hogy a berendezést visszaélésekre vezető használat ellen megvédhessük, a (31) forgattyút levehetően és a (29 31) részeket elzárható tokban rendezzük el. A 9. ábra az olló számára iszánt önműködő emelő berendezést ábrázol. Ezen foganatosítási alaknál az olló legalsó (32 33) > szárai a (34) forgócsap útján a (35) rúddal vannak összekötve, amelyen aránylag nagy súllyal biró (36) dugattyú van elrendezve. A (36) dugattyú eltolódik a (37) hengerben, melynek legalsó részében a (38) légkibocsátó csövecske van elrendezve. A kétkarú (39) emelő a (34) forgócsap alá nyul úgy, hogy a (39) emelő segítségével a (36) dugattyú, ha a (37) henger legalsó részében van, ismét a 9. ábrán látható helyzetbe emelhető vissza. Ezen helyzetben a (39) emelő (40) vége a (41) zárókilincsbe kapaszkodik. Ezáltal megakadályozzuk, hogy a (36) dugattyú szándékunk ellenére lesülyedjen és a (11) ollót ezzel mozgásba hozza. Végül a 10. ábrán oly elrendezés van föltüntetve, melynél minden egyes emeleten egy szilárd (42) levélszekrény van elrendezve, míg az olló tagjain (43) levéltartályok vannak alkalmazva; ezen háromszögalakú keresztmetszettel biró levéltartályok (44) fala a (45) sarnir körül fölemelhető és alul lemezrúgószerű (46) hosszszabbításban végződik. A (47) ólomlemez vagy efféle a (44) falat annyira terheli, hogy szándék ellenére nem emelkedhetik föl. A levelek a (48) nyíláson dobatnak be a (43) levéltartályba. A (46) toldat annyira rugalmas, hogy a (11) olló fölemelkedése alkalmával a (42) levélszekrény által félre szoríttatik és ilykép ezen szekrény mellett elhaladhat. Amint azonban a (43) tartály a (42) levélszekrény legfölső része fölé ért, az olló ismét lefelé mozgattatik. Ezáltal a (46) rész a szakadozott vonalakkal jelzett helyzetbe jut úgy, hogy a (43) tartály nyitva van és tartalma a (49) nyíláson át a (42) levélszekrénybe önműködően kerülhet. Amint ez megtörtént, a (43) tartály a (42) levélszekrény mellett elhaladva, tovább lefelé sülyed. Ha a (42) levélszekrényt teljesen elhagyta, akkor a (47) súly a (43) tartály (44) falát ismét előbbi helyzetébe hozza vissza úgy, hogy a (43) tartály zárva van. Az előbbiekben leírt szerkezetek a következő módon hatnak: