43436. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses távolbakapcsolóberendezés telefonösszeköttetéseknek önműködően történő létesítésére

földbe, mely telep az éppen elfoglalt vezetékkel van kapcsolva. Ha pl. a kapcsolóval összekötött előfizetők (9) és (10) kontaktusokhoz kapcsolt előfizetők beszélgetnek és a (10) vezeték és föld között feszültségkülönbség áll fönn, mikor a megszakító a (z) kontaktust éri, a (10) vezetéken, az (u) megszakító (n) rúgóján, (z) kontaktuson és (r) relaison áram megy a földbe. Ezért a relais áram alatt van és fegyverzete az (a) elektromágnest megkerülő rövidzárlatot létesít, mely a (z) kontaktus megfelelő méretezése következtében oly hosszú ideig tart, hogy az árammentessé vált (a) elektromágnes (b) fegyverzete végállásába tér vissza és a (c) kilincskereket a föntebb jelzett módon működteti. Ha ellenben a fölhívott előfizető vezetéke és a föld között feszültség nincs, az (r) relais árammentes marad, a megszakítónak pedig ideje van, hogy az átbeszélő állásba jusson. Világos, hogy a két (a) és (m) elektromágnesen mindig egyidejűleg folyik át áram, tehát azok (b) és (c) fegyverzete is miDdig egyidejűleg van meghúzva. Közelfekvő ezért a gondolat, hogy a két elektromágnest és ezek fegyverzeteit és csillapítóberendezéseit is egyesítsük egymással. A kapcsoló ily egyszerűsített foganatosítási alakja látható a 2. ábrán, melynek működési módját a találmány tárgyát képező, több előfizetővel bíró hálózat esetére fogjuk ismertetni. A csatolt rajzon három (T3, T4) és (T5) előfizető állomása van sematikusan ábrázolva és föltételezzük, hogy 1. A (T4) előfizető az el nem foglalt (T3) előfizetővel kiván beszélni, 2. a (T5) előfizető a már beszélgető (T3) előfizetővel akar kapcsolatot létesíteni és 3. a részletesen meg nem rajzolt (TI) és (T2) előfizetők egymással beszélgetnek. Eme föltevések mellett nem szabad, hog3< a (T4) előfizető a • (Tl) és (T2) előfizetőket azalatt, mialatt a (T3) előfizetővel kapcsolatot létesít, megzavarja és hogy a (T5) előfizető a (T3) előfizetővel kapcsolatot kapjon, ellenkezőleg a kapcsoló berendezésének önműködően a nyugalmi állásába kell visszatérnie. Hogy a (T4) előfizető a (T3) előfizetővel kapcsolatot létesíthessen, hallgatóját a horogról leemeli, tehát az (f) és (p4) vezetékeken, (t4) billentyűn, (M4) mikrofonon és földön át a (B) telep áramával az (a4) elektromágnest gerjesztő áramkört zár. Az (a4) elektromágnes ekkor egyrészt a világosság okáért tőle elkülönítve rajzolt (a4) kapcsolót zárja, mely a kapcsolás közben végbemenő árammegszakadások hatása alatt mindég nyilik ugyan, de az utolsó áramzáródás után a beszélgetés egész időtartama alatt zárva marad, másrészt meghúzza a (b) fegyverzetét és így a (c4) kilincskereket egy foggal tovább forgatja úgy, hogy a (h) kapcsolókar az első, vezetékhez nem csatlakozó, üres kontaktuspárra fekszik. A (b4) fegyverzet eme mozgásánál a fegyverzetben rúgó hatása ellen eltolódó (11) orr legmeszszebb kiálló része a (v4) késleltető berendezés (12) orrába ütközik és ezt fölemeli úgy, hogy az (u4) megszakító a pontozva jelzett állásba jut. Amint azonban a (11) orr a (13) ütközőt éri, a (b4) fegyverzetbe kissé betolódik és a (12) orrot elereszti, ennek következtében a (v4) csillapítóberendezés a (14) rúgó hatása alatt Dyugalmi állásába tér vissza, miközben az (x) és (y) kontaktusok ismét záródnak. Most már a (T4) előfizető a (T3) előfizetőnek megfelelő kiválasztó gombot nyomja meg, minek következtében a (t4) billentyűt háromszor gyors egymásutánban kiváltó óramű válik szabaddá. Az első árammegszakításnál a (11) orr alsó, ferdén elvágott részével a (12) orra esik és miközben a fegyverzetbe ismét betolódik, a (12) orr alá csúszik, hogy azután ismét a (12) orra feküdjék. Tovább lefelé mozognia azonban nincs már ideje, mert miután ezt a helyzetet elérte, a csillapító ellenállás legyőzése mellett csak lassan juthat mélyebb állásba. Ezenközben a fegyverzet másik oldalán a (d4) mozgató kilincs a (c4) kerék következő hátrább fekvő fog közébe fogódzott úgy, hogy a következő rövid áramzáródás a kilincset egy foggal tovább forgatja és a (hí) kapcsolóemelő a