43407. lajstromszámú szabadalom • Ólommatrica és eljárás annak előállítására

Megjelent 19Q8. évi oktőber hó 31-é

n. MAGY. ^ KIR SZABADALMI HH HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 43407. szám. IX/e. OSZTÁLY. Ólommatrica és eljárás annak előállítására. SCHIMANSKY HERMANN TECHNIKUS BERLIN MELLETTI RIXDORFBAN. Pótszabadalom a 37253. sz. szabadalomhoz. A bejelentés napja 1908 február hó 14-ike. üombormiutáknak galvanoplasztikai másolására sikeresen alkalmaznak oly ólomlemezeket, melyek képlékeny masszával összeragasztott több ólomlevélkéből vannak összetéve és melyekbe az eredeti mintát besajtoljuk. Azt találtuk azonban, hogy ott, ahol a rendelkezésre álló sajtolószerszámok csak csekély nyomást létesítettek és kalander nem állott rendelkezésre, az egyes ólomlevelek között fekvő képlékeny massza hatása folytán az összes részletek durvább alakban kialakultak ugyan, az eredeti minta legfinomabb rajzai azonban, mint amilyenek például a finom hálózatú autotipiáknál előfordulnak, nem adódtak vissza teljesen élesen, minthogy az ólomlevél mindig bizpnyos sűrűséggel és keménységgel bír és az nem sajtolódik be az eredeti minta összes finom részleteibe. Az ólommatricák azonkívül hajlandósággal bírnak arra is, hogy az eléggé nagy nyomás alatt kitáguljanak és vetődjenek. A jelen találmány tárgya ezen hátrányt azáltal küszöböli ki, hogy a levélmatrica képoldalát a nyomás iránt érzékenyebbé teszi. Miután az ólomlevélmatricát az ólomleveleknek a képlékeny massza segélyével való összeragasztása által előállítottuk és a matrica hátlapjára a szigetelő lemezt is ráragasztottuk, a matricát hátlapjával lefelé egy a viasz olvadási hőfokára fölhevített lapra helyezzük és a képoldalon, vagyis azon oldalon, mely a lemintázásnál a nyomásmintára helyeztetik és mely az eredeti képét adja vissza, képlékeny masszával rendkívül vékony bevonatot állítunk elő. E bevonatnak azonban elég vastagnak kell lennie, hogy az autotipia-marásokban a legfinomabb árnyalatok képződhessenek. E célra legalkalmasabb a méhviasz, melyhez 5% velencei terpentint keverünk. A matricával való lemintázásnál a találmány értelmében következőkép járunk el: Minthogy a lágy képlékeny masszából való vékony bevonat a keményebb eredeti domborminta és a keményebb ólomlevél között foglal helyet, ez a bevonat már a sajtó legcsekélyebb nyomásánál is az eredeti minta legfinomabb részleteibe benyomódik. Emellett a képlékeny massza ama helyeken, melyek a klisében a sajtolt képet ábrázolják, oldalt úgy nyomatik a mélységekbe, hogy a képhelyeken a masszának csak leheletszerű rétege marad meg és a kép