43388. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtési berendezés

lyel a (6) csőhöz erősített (15) dugóban elhelyezett (14) szelep összeműködik. A szelepet egy alkalmas (16) rúgó kifelé szorítja _ úgy, hogy a (6) cső vége bármikor a szelepfészek felé mozgatható, tekintet nélkül arra, hogy a szelep fölfekszik-e, vagy nem. A szelep egyszerű működési módja a következő: A rajzon föltüntetett helyzetben a (10) emeltyű akképen van elforgatva, hogy a (6) cső az (1) csőben oly helyzetet foglal el, hogy az esetben, ha a fűtőtest a kivánt legmagasabb hőmérsékletet elérte, akkor a (14) szelep a (6) és (1) csövek különböző kiterjeszted és>e folytán záródik és a gőzbevezetést elzárja, mint ezt drZ 1. ábra mutatja. Ha ezután a fűtőtest hőmérséklete az előre meghatározott maximális fok? alá csökken, akkor a (6) cső nagyobb mértékben húzódik össze, mint az (1) cső úgy, hogy a (6) cső a (14) szelepet a (13) szer lepfészekrQl elhúzza és ezáltal a gőz útját a (3) bevezetésen át nyitja. Ha a most belépő gőz a fűtőtest hőmérsékletét a maximális fokra növeli, akkor a (6) cső nagyobb mértékű terjeszkedése a (14) szelepet ismét elzárja. Az elhasznált gőz és a kondenzált víz a fűtőtestből az (5) nyíláson át távozhatik el. Ha a gőzbevezetés egy, a maximálisnál alacsonyabb hőmérséklet mellett zárandó el, akkor a (10) emeltyűt az óramutató irányában (2. ábra) elforgatjuk, minek következtében a (7) tok közvetítésével a (6) cső helyzete oly módon megváltozik, hogy szabad vége a (13) szelepfészekhez közelebb kerül. Ennek folytán a (14) szelep zárására a (6) cső hossznagyobbodásának ezen helyzetben nem kell oly nagynak lennie, mint előzőleg és így a szelep már a maximálisnál alacsonyabb hőmérsékletnél záródik. Ha a (10) emeltyűt addig forgatjuk el, míg (12) toldata az alsó (11) ütközőbe ütközik, akkor a (6) cső szabad vége oly közel kerül a (13) szelepfészekhez, hogy a (14) szelep már egy aránylag alacsony hőmérsékletnél, például a légköri hőmérsékletnél záródik, miért is a gőzbevezetés mindaddig teljesen megszakíttatik, míg a fűtőtest hőmérséklete rendkívül alacsony fokra nem sülyed. Látható, hogy a (6) cső belseje a (7) tokon át a külléggel szabadon érintkezik úgy, hogy mindkét cső úgy a gőz-, mint a légkör változásainak is ki van téve, ami igen lényeges, mert máskülönben a csőpár nem szabályozná pontosan a szelep helyzetét, ami pedig a kivánt hőmérséklet főntartására szükséges. A föltüntetett fűtőtest főleg légköri nyomású gőzre van berendezve, azonban természetes, hogy magasabb nyomású gőz is használható, ha az (5) kibocsátást elzárjuk, vagy egy kondenzvízlevezetést rendezünk el e helyen. A 3. ábrában a találmány oly fűtőrend- -szerhez van alkalmazva, melynél a gőz alacsony nyomás mellett egy ffitőcsőrendszerben folytonos keringésben tartatik. A gőz a (17) szájdarabon át a (18) kettős szájdarabba halad, mely a (19) csatornán át az (1) fűtőcső végén lévő (20) térrel közlekedik. A gőz a kettős fúvóka kiszélesedő részéből a fűtőrendszeren át az (1) fűtőcső másik végéhez halad; a gőz ezen útját a (21) eredményvonal jelöli. A (20) tér a (22) nyíláson át a külléggel közlekedik. Ezen elrendezésnél, az (1) fűtőcső néma tulajdonképeni fűtőtestet, hanem egy hőmérsékletszabályozónak alkatrészét képezi. A gyártás egyszerűsbítése céljából a szelepelrendezés némileg más; a (14) szelep ugyanis a (23) rúdra hat, melynek vége-a gőzbevezetésnél kiképezett (13) sízelepfészekkel működik össze. A (23) rudat a (24) rúgó szorítja a (14) szelephez. A most leírt kiviteli alak működési módja nem tér el az 1. és 2. ábrában föl tüntetett kiviteli alak működési módjától. A szelep nyitása és zárása ezen esetben is az (1) és (6) csövek hőmérsékletétől és a (10) emeltyű helyzetétől függ. SZABADALMI IGÉNY. Gőzfűtési berendezés, mely két egymásban elrendezett különböző kiterjeszkedési