43387. lajstromszámú szabadalom • Hengeres ajtózár keresztszakállas kulccsal

Megjelent 1908. évi október lió 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. H1VATAL SZABADALMI LEIRAS 4B387. szám. Viliid. OSZTÁLY. Hengeres ajtózár keresztszakállas kulccsal. PANZER AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1908 február hó 29-ike. Jelen találmány tárgya keresztszakálas kulccsal nyitható és zárható ajtózár, mely a régebbi hasonló berendezésektől abban különbözik, hogy az, akasztékok rúgó nélkül vannak elrendezve és a zár forgóját három, egymástól 90° távolságban fekvő helyen rögzítik,- és pedig két helyen emelkedő és sülyedő akasztékok, míg a harmadik helyen való rögzítésre egy vízszintesen eltolódó akaszték szolgál. A találmány tárgyának egy példaképein kivitelét a. mellékelt rajz tünteti föl, melyen az 1. ábra a 2. ábra metszeté az A—B vonal szerint, a 2. ábra az 1. ábra met-szete az E—F vonal szerint, a 3. ábra a zár forigó hengerével összekötött és a záróretesz mozgatására szolgáló excenter elölnézete, a 4. ábra pedig a keresztszakálas kulcs nézete, míg az 5. ábrán egy lengő, a 6. ábrán egy emelkedő és sülyedő, a 7. ábrán a födő, a 8. és 9. ábrán a vízszintes irányban eltolódó akaszték, a 10. ábrán pedig a 2. ábra metszete a C—D vonal szerint látható. Az (a) tokban ismert módon az elforgatható (b) henger van elrendezve, melynek belsejében a keresztszakálas (c) kulcs segélyével beállítható különféle akasztékok foglalnak helyet. Az akasztékok lényegileg háromfélék, úgymint lengő (d) akasztékok (5. ábra), emelkedő és sülyedő (e) akasztékok (6.. ábra) és vízszintesen eltolódó (g). akasztékok (8. és 9. ábra). Azonkívül egy (k) födőakaszték is van alkalmazva (7. ábra). Ha a zár részei zárt helyzetben vannak (2. ábra), akkor a betolt kulcs elforgatása által először a (g) akasztékot húzzuk vissza annyira, hogy baloldali (gl) toldata az (a) tok bevágásából kilépjen. Hogy azonban a (g) akaszték visszahúzható legyen, a kulcsnak ugyanezen idő alatt a helytálló csap körül lengő (d) akasztékokat úgy kellett beállítnia, hogy a (g) akaszték (h) pecke a (d) akasztékok (dl) hosszhasítékaiban eltolódhasson. A (g) akaszték ugyanekkor az emelkedő és sülyedő (ó) akasztékokat is fölszabadítja, melyeket eddig- (i) pecka fogva tartott. Az (i) pecek ugyanis az (e) akasztékok (el) kivágásainak baloldali keskenyebb részéből ezeknek tágasabb részébe lép és így lehetővé teszi, hogy az (e) "akasztékok szabadon lesülyedhessenek vagy a kulcs által fölemelhetők legyenek. így tehát a kulcs továbbiorgatása következtében