43377. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa párhuzamos szénrudakkal
Megjelent 19Q8. évi október hó 31-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48877. szám, VII/h. OSZTÁLY. Elektromos ívlámpa párhuzamos szénrudakkal. TÍMÁR DAGOBERT VEZÉRIGAZGATÓ ÉS DREGER KÁROLY ELEKTROTECHNIKUS BERLINBEN. A bejelentés napja 1907 október hó 29-ike. A 4374/1902. számú angol szabadalom leírásából ismeretessé váltak oly ívlámpák, melyeknél a szénrudak alsó végeiken forgathatóan vannak tartva, míg a fényív a szénrudak fölső szabad végein képződik. Az ilyen lámpáknál a szénrudak fölső végei nyúlánk kúp alakjában égnek le. Ha a lámpák bekapcsoltatnak, akkor egy elektromágnes az egyik, vagy mindkét szenet úgy mozgatja, hogy fölső végeik egymással érintkezésbe kerülnek, mire azután egymástói oly módon távolodnak el, hogy az azokat összeterelő elektromágnes áramtalanná válik. Bejelentők kísérletei alapján ezeknél a lámpáknál a fényív a szénvégek kúpos leégése következtében sohasem a kúp csúcsán, hanem a kúp alapélén keletkezik, mert a szénvégek "leégésének sajátságos formája következtében nem a kúpcsúcsok, hanem a kúpok alapélei érintik egymást. Ennek megfelelően nemcsak fúvómágnesre van szükség, mely a féuyívet a tulajdonképeni széncsúcsokra fölkergeti, hanem még az ilyen fúvómágnes alkalmazásánál is elmúlik egy bizonyos idő, míg a fényív a csúcsok legvégére fölmegy. Ezen fölhaladás ideje alatt azonban az ív fénye csak nagyon kis részben jut érvényre. Ennek a találmánynak célja most már abban áll, hogy ezen régibb lámpák jelzett, hátrányát elhárítsa. Ezeknél a régibb lámpáknál ugyanis a szénrudak alsó távolsága a lámpa be- és kikapcsolásánál állandó. Jelen találmány szerint csupán a lámpák kikapcsolásakor kell a szénrudak alsó végeit egymástól annyira eltávolítani, hogy többé ne a fölső végeikkel egymáshoz egyidejűleg közeledő szenek égési kúpjainak alapélei, hanem tényleg a szabad kúpcsúcsok érintsék egymást. Más szavakkal, lámpakikapcsoláskor a fölső szénvégek ugyan egymáshoz közelednek, az alsók azonban annyira távoznak egymástól, hogy csupán az égési, kúpok csúcsai között jöhet érintkezés létre Ha azután egy ilyen lámpát bekapcsolunk, az áram valóban a széncsúcsok között folyik át, egy elektromágnes pedig fényívképződés közben eltávolítja a széncsúcsokat egymástól, de ugyanakkor az alsó szénvégek ismét annyira közelednek egymáshoz, hogy a szénrudak egészen, vagy közel párhuzamosan állanak. Mellékelt rajzok a találmánynak megfelelő lámpa több példaképein kiviteli alakját tüntetik föl és pedig 1. ábra a lámpa legegyszerűbb szerkezetének skematikus képét láttatja; a 2—4.