43337. lajstromszámú szabadalom • Átkapcsolóberendezés túlhevítőkhöz

Megjelent 1908. évi október hó 31-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 43B37. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Átkapcsoló berendezés túlhevítőkhöz. SCHMIDT VILMOS MAGÁNMÉRNÖK KASSEL/M

WILHELMSHÖHÉBEN. A bejelentés napja 1907 szeptember hó 13-ika. A következőkben leírt és a rajzokon ábrázolt berendezés lehetővé teszi: 1. hogy a gőztúlhevítőt megsérülése esetében teljesen kikapcsoljuk, és a kazánból jövő nedves gőzt a túlhevítő megkerülésével külön vezeték alkalmazása nélkül közvetlenül a hengerbe vezessük; 2. hogy lokomotivoknál, ha ezek hosszabb lejtőkön mennek le, mikor a munka végzésére túlhevített gőz nem szükséges, a hengerekbe (a tolattyúk kenése céljából) még is vezethessünk nedves gőzt; 3. hogy a kazántól jövő nedves gőzáramot egy a túlhevítőn átmenő és egy közvetlenül a hengerhez menő áramra oszthassuk, mely utóbbi — mielőtt a hengerhez jutna, — a túlhevítőből jövő gőzzel keverődik. Ugyanannak az alapkombinációnak két kiviteli alakja látható a csatolt rajzon, hol az 1—3. ábra az egyik foganatosítási alakot tünteti töl három különböző helyzetben. Az 1. ábrán a kazántól jövő gőz a (k) csövön és a (v) előkamarán közvetlenül az (a) gőzgyüjtőkamarába megy, honnan az {ul) túlhevítőcsövek indulnak ki. Eme csövekből a gőz az (u) csöveken tér vissza (1. (a) és 6. ábra) a (b) gőzgyüjtő kamarába, honnan a (vl) nyílásokon az (x) csatornákba áramolhat át, hogy a (cl) gőzgyüjtőkamarába jusson. Ebből a gőz a (c) csövön megy a hengerekhez. Az (s) kagylótolattyú eme helyzeténél a túlhevítő teljes üzemben van és a hengerekbe túlhevített gőz jut. Ha az (s) toJattyút akként toljuk el, hogy a 3. ábrán látható helyzetbe jusson, a gőz a (v) elosztókamarából részben az (a) gőzgyüjtőkamarába, részben közvetlenül az (x) csatornán a (cl) elvezető kamarába jut. Tehát a kazánból közvetlenül is jut a nedves gőz a (c) átvezető kamarába, de a gőz egy része a túlhevítően megy át a kagyló tolattyú alatt jut a (b) gőzgyüjtőkamarából a (cl) gőzgyüjtőkamarába. Ha tehát áz üzem megköveteli, a gőzt kavarni is lehet. A 2. ábrán látható helyzeténél a kagylótolattyú a két (a) és (b) gőzgyüjtőkamarát teljesen elzárja és a. nedves gőz közvetlenül megy a (k) csőből a (cl) elvezetőkamarába és a hengerekbe. A 4. ábrából kitűnik, hogy ide-oda mozgó tolattyú helyett forgótolattyút is lehet alkalmazni. Magától érthető, hogy ép így lehetne dugattyús tolattyút is megfelelő csatornákkal ellátni és az átkormányzást dugattyús tolattyú segélyével végezni. A dugattyús