43313. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsolás

— 2 -kétfogú (s) kilincs van forgathatóan meg­erősítve, mely a (p) fogaskerekek fogaiba kapaszkodik. Két másik (t) emeltyű, mely mindkettő (sl)-nél az (s) kilincsre van erő­sítve, arra szolgál, hogy az (s) kilincset az egyik fogaskerékből a másikba átváltsuk és ezáltal az (1) orsót jobb- és balirányban forgathassuk. A tartalékkapcsölásként szol­gáló (dl) horgot egy (u) zsinór a főkap­csolástól meghatározott távolságban tart, hogy ezáltal a (hl) kapcsolókengyelt, ami­dőn ezt tartalékkapcsol; óként használjuk, könnyen a (dl) horogba akaszthassuk. Hogy a kapcsolást a kocsik oldaláról eszközöl­hessük, egy (v) zsinór van alkalmazva, mely (vl)-nél a (hl) kapcsolókengyelre van erő­sítve és (v2) vezetékekben van vezetve. A zsinór a végén (w) fogantyúval van ellátva. A kocsikapcsolás működése a következő: Ha két kocsi összekapcsolandó, akkor az egyik kocsi oldalán a. (b) tengelyen alkal­mazott (c) súlyt átbillentjük és ezáltal a (h) kapcsolókengyelt megemeljük a szem­ben fekvő (d) horog fölé. A legtöbb eset­ben a (d) horog nem esik egy irányba a bekapcsolandó (h) kapcsolókengyellel, a je­len találmánynál azonban ily esetben is le­hetségessé válik a kapcsolás anélkül, hogy a kocsik közé kellene lépni, mert a (b) ten­gely a csapágyaiban eltolhatóan van ágyazva .és (n) rudazat segélyével, vala­mint a (k) rugók közvetítésével a (h) kap­csolókengyellel rugalmasan vannak össze­kötve úgy, hQgy ha a horog és kapcsoló­kengyel nem egymás fölé esik; a (b) ten­gelyt csak a megfelelő irányban eddig kell tolni, míg a kapcsolókengyel a horog fölé nem esik. Hogy a (c) súly állásában meg­maradjon, ezt alkalmas módon rögzíteni kell. A. tartalékkapcsolás, melynek (dl) ho­rogját, ha a főkapcsoló be van kapcsolva, az (u) zsinór bekapcsolásra kész helyzetben tartja, hasonlókép oldalról kapcsolható be. Ezáltal történik, hogy a (v) zsinórt, mely (vl)-nél a (h) kapcsolókengyelre van erő­sítve és a végén egy (w) fogantyúval van ellátva, meghúzzuk és ezáltal a (hl) kap­csolókengyelt fölfelé húzzuk, miáltal ez önműködően a (d) horogba kapcsolódik, j Hogy a két kocsit Összehúzhassuk, az ! (1) orsót kell egyik vagy másik irányban forgatnunk. Ez az (s) kilincs és a (p) ki­lincskerekek által történik, melyeknek fogai olykép vannak kiképezve, hogy egy-i egy kilincsfog csak az egyik (p) kilincske­rékkel kapcsolódhatik. A kilincsfagaknak egyik kilincskerékről a másikra való át­váltása úgy .történik, hogy az egyik (t) emeltyűt meghúzzuk, míg az (s) kilincs víz­szintesen nem áll, azután a (t) emeltyűt a véígén megnyomva, a (tl) támaszpont körül megbillentjük, miáltal a kilincs föl­| emelkedik és a (t) emeltyű további meg­' nyomása folytán a kilincsfog a megfelelő j fogaskerékbe kapaszkodik. Az (rl) emel­j tyűnek, amely a lazán ülő (q) lapon az (r) i villára van erősítve, váltakozó előre és hátrahúzása által a kilincs és a megfelelő kilincskerék segélyével az (1) orsót egyik vagy másik irányban forgatjuk és ezáltal a kocsikapcsolót megfeszítjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő vasúti kocsikapcsolás, azáltal jellemezve, hoigy a mindkét oldalról (c) súlyokkal ellátott, az alvázhoz erősített csapágyakban forgathatóan és eltolha­tóan elrendezett (b) tengely a (k) rú­gtok és (m n) rudazat segélyével a (h) kapcsolókengyellel rugalmasan van ösz­szekötve úgy, hogy a (c) súly átbillen­tése által a kapcsolókengyel fölemelte-I tik és a (b) tengelynek a megf elelő ol­dalra való eltolása által a szemben lévő (d) horogba beleeshetik. 2. Az 1. alatt igényelt önműködő vasúti kocsikapcsolás egy kiviteli alakja, azál­tal jellemezve, hogy a tartalékkapcsoló horogja egy (u) zsinór segélyével a fő­kapcsolóhoz van kötve és a főkapcsoló kapcsolókengyele egy (v) zsinór segé­lyével emelhető, oly célból, hogy az utóbbi meghúzása által a kapcsolóken­gyel a tartalékkapcsoló horog:jába be­akasztható legyen. 3. Az 1. alatt igényelt önműködő vasúti kapcsoló egy kiviteli alakja, azáltal jel-

Next

/
Thumbnails
Contents