43235. lajstromszámú szabadalom • Cementből, betonból vagy más hasonló anyagból készült építőkövek

í Megjelent 1908. évi október hó 19-éu. MAGY. ^ Kia SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48235. szám. Vitl/a. OSZTÁLY. Cementből, betonból vagy más hasonló anyagból készült építőkövek. MODL LAJOS ÉPÍTŐMESTER BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1907 december hó 10-ike. Találmányom tárgya cementből, betonból j vagy más hasonló anyagból készült építő- | kövek, melyek megfelelő kötésben beépítve, a falakban függélyes, hőszigetelő levegőcsatornákat létesítenek. Eme kövek alaprajzban T-alakú hasábok, melyek oldalfolületei olyanok," hogy a falban létesülő álló hézagok a függélyes csatornákat keresztezzék. A sarok és fal végek képzésére különleges alakú kövek szolgálnak, melyek a közönséges kövekből származtathatók és lényegükben fél vagy egésznél nagyobb köveknek tekinthetők. A csatolt rajz í. ábráján a találmány tárgyát képező kövekből falazott fal egy rétege, 2. ábráján az erre következő réteg látható. A 3., 4., 7. és 8. ábra. a falazásra használt négyféle kő alaprajza, az 5. és 6. ábra pedig a 3. ábrán látható kő elől-, illetve oldalnézete. Mint az az 1, és 2. ábrán látható, a fal egyenes részeinek falazására a 3., 5. és 7. ábrán látható (Al) kő szolgál, mely alaprajzban T-alakú hasáb. A hasáb (a) középszára fél oly hosszú, mint a (b) harántszár i a középszár nyílhegyszerű csúcsban végződik, melynek oldalfölületei a középszár ten- 1 gelyével 45°-os szöget alkotnak, harántszárát pedig a középszár nyílhegyalakú csúcsát képező fölületek folytatására eső fölületek csatlakoznak. Ha tehát két ily követ akként helyezüuk egymás mellé, hogy azok középszárai ellentétes helyzetben legyenek, a két kő egy levegővel telt, alul-fölül nyitott csatornát alkot, melyet a kövek között lévő álló hézag álló irányában felez. A köveket kötésben oly módon helyezzük el. hogy az átló irányában futó áüóhézagok egymást keresztezzék, mint az az 1. és 2. ábra összehasonlításából, illetve egymás fölé helyezéséből kitűnik. Falfordulatok és kereszteződések képezézére kétféle kő szolgál, az egyik (B) kő (7. ábra) a leirt (A) kőből akként származtatható, hogy annak (b) harántseárának egyik végén a külső oldalfölület által képezett sarkat 45° alatt álló síkkal tompítjuk úgy, hogy eme végén a külső fölületre merőlegesen álló fölület teljesen elmarad, és az álló hézag nem lesz úgy, mint az egyenes falszakaszon, kétszer megtört egyenes vonal, hanem egy, a falkanyarulat külső sarkától annak belső sarkáig érő egyenes (1. a 2. ábrán). A másik (C) kő az egyenes falszakaszok falazására szolgáló kőből akként ' származtatható, hogy a (B) követ még egy