43229. lajstromszámú szabadalom • Fék vasúti kocsik számára

esetre, ha a (14a) tárcsa már nem hat a (13a) karra. A (25a) tárcsa legnagyobb sugarú (29a) pontján túl a szelvény (30a) felé keskenyedik, ami lehetővé teszi azt, hogy a (13a) kar a (14a) tárcsától eltávolodjék, mihelyt a fék egyszer megszoríttatott. A (22a) emeltyű alakja és a (25a) tárcsa játékszöge olyan, hogy a fékezés idejében a (33a) kulissza lesiilyedhet, mielőtt a (25a) tárcsa legnagyobb sugarú (29a) pontja a (18a) csapra hatna, míg a fék megeresztésekor a (22a) emeltyű a (33a) kulisszát megemeli, hogy a (11b) kilincs fölszabaduljon, mielőtt a (25a) tárcsa a (17a) rúd hátratolását megengedné. A (22a) emeltyű (36a) lapja a (37a) nyúlványba ütközik és a (23a) tengely, valamint a (25a) tárcsa továbbforgását gátolja mindaddig, míg a (33a) kulissza lesülyedhetett, vagyis míg a (14a) tárcsa hatása folytán a (11b) kilincs hátratolódott. Mihelyt az megtörtént, a (33a) kulissza saját súlyánál fogva leesik és a kilincset megakasztja.' Ha azonban valamely ellenállás visszatartaná, akkor a (22a) emeltyűnek a (37a) nyúlványra gyakorolt nyomása a sülyedést elősegíti úgy, hogy vagy rögtön, vagy a (14a) tárcsa következő fordulatánál esik le. A (36a) ütköző azonkívül megakadályozza azt, hogy a kulisszát valamely véletlen lökés fölemelje és a kilincset fölszabadítsa, mielőtt a (23a) tengely megeresztés céljából visszaforgattatnék. A (13a) kar ezen kiviteli alaknál több (13b) görgővel van ellátva, melyek a (14a) tárcsa hatását fölfogják oly célból, hogy a súrlódás csökkentessék és elkerültessék az, hogy az ellenállás a kerekeket megállítsa és a síneken csúsztassa. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pékszerkezet vasúti kocsik számára, azáltal jellemezve, hogy a féktuskókkal kapcsolatos emeltyűszerkezet oly helyzetbe hozható, melyben a kocsi egy tengelyével forgó tárcsának a kocsi eleven ereje folytán ezen emeltyűszerkezetre gyakorolt hatása következtében a féktuskók a kerekekhez szoríttatnak, és ezen helyzetben önműködőlég rögzíttetnek egy rögzítőszerkezet által, amely a fékezés megszüntetése céljából kikapcsolható. 2. Az 1. igénypontban védett fékszerkezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (13) kormányemeltyű, melyre a (14) hajtótárcsa hat, a (23) forgótengelyre szerelt (25) tárcsák és ezen tárcsákhoz a (18, 22) csapok révén kapcsolt (17, 21) karok révén mozgattatik, míg a féktuskók megeresztése alkalmával ezen csapok egyike (22) a (33) rögzítőtagot visszahúzza. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett fékezerkezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (25) tárcsák hornyainak (29) holtpontjai (sugárra merőleges részei) vannak, melyek a tuskók megszorított helyzetének felelnek meg és a (17, 21) karok reakciójának ellenállának, továbbá ezen holtpontokon túl a (29, 30) rész van, mely a tuskók megszorítása után a (13) kart a (14) tárcsától eltávolítja. 4. Az 1. és 2. igénypontokban védett fékszerkezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az emeltyűszerkezet és a féktuskók közé a (6) rúgó van beiktatva, mely a (14) hajtótárcsa hatásának megszűnte után meghatározott fokú féknyomást tart fönn, 5. Az 1. és 2. igénypontokban védett fékszerkezet kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (25) tárcsák forgatása úgy földről ellensúlyos (31) emeltyűk révén, mint a kocsi (37) őrbódéjából megfelelő transzmisszió segélyével eszközölhető. 6. Az 1. igénypontban védett fékszerkezet kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (13a) kart a (14a) tárcsával szemben mozgató (25a) tárcsa a (23a) tengelyre úgy van szerelve az ugyanezen tengelyre erősített és a (33a) rögzítő kulissza emelésére, és sülyesztésére szolgáló (22a) emeltyűhöz képest, hogy a (25a) tárcsa forgatása a fékezés irányában csak akkor fejezhető be, midőn a féktuskókhoz kapcsolt (11b) kilincs azon hely-