43203. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző- és följegyzőberendezés menetjegykiadó gépekhez
- 5 — mintalapok szélességével egyenlő tér van. A válaszfalak közé kissé lejtős (99) lemezek vannak iliesztve, melyek a mintalapok vastagságánál valamivel nagyobb távolságban feküsznek egymás fölött éj a szekrényt fiókokra osztják. A függélyes (98) válaszfalak elég szélesek, hogy az egyes fiókokban levő mintalapokra vonatkozó adatok (állomások nevei, kocsiosztályok stb.) reájuk följegyezhetők legyenek. A mintalapok széles oldalukon fekve helyeztetnek az egyeB fiókokba s betolásukat a (99) lemezek lejtős elrendezésé megkönnyíti. A leírt berendezés működé3i módja a következő: A gép kezelője a kért jegyhez tartozó mintalapnak a (6) asztal hornyaiba való ve-, zetése után a benyomtatandó jegyet a (23) szánba, tolja, mely a gép homloklapjából kiáll, aztán pedig a (18) kézi emelőt lesülyeszti. Az 5. ábrán föltüntetett nyíl irányában elmozduló (13) bütyöktárcsa a (6) asztalt lesülyeszti, mire ez a következő mozgásokat hozza létre. Az asztallal szilárdan összekötött (32) sín a (29) katra hatva, a megnyújtható (26, 27) kart elforgatja és ez utóbbi a (23) szánt a (6) asztal által tartott mintalap alá vezeti. A (6) asztalra szerelt (48, 49) festékszalagok a jegyre és az ellenőrző szalagra feküsznek és ily módon lehetővé teBzik, hogy a (4 és 5) klisék adataikat az asztallesülyedésének vége felé a jegyre és ellenőrző szalagra nyomtassák. A (6) asztal lesülyedése alkalmával a (67) lépcsős lemezek a (3) rács nyílásaiba lépnek és midőn a rács ép részeivel találkoznak, ezek által lenyomatnak, minek következtében mindegyik lépcsős lemez azon ráesnyílás hosszától függő elmozdulást szenved függélyes irányban, amelyikbe belépett. Midőn a (6) asztal lefelé mozgásának vége felé közeledik, a (44) rúd a (41) karkoz ütközik és a (40) kilincset az ellenőrző szalagot fölvevő (38) henger (39) kilincskerekének következő fogóba akasztja. A (6) asztal lesülyedésének végén a (67) lépcsős lemezek a jegy árát a törzszzabadalomban leírt módon följegyezték. Mivel a (14) hajtóteiigely a (6) asztal lesülyedésének befejezése után is tovább forog, a (80) bütyök a (77) lemez (79) görgőjére hat és ily módon a (75, 76) karokat lesülyeszti, mire ezek közül az egyik az összegező készülék kerékművét állítja be,a másik pedig a megelőző műveletben végzett átviteleket semmisíti meg. A (18) kézi emelő lenyomása közben a gép kezelője ezen emelőt nem forgathatja addig fölfelé, míg csak előbb azt egészen lefelé nem forgatta, mivel a (88) kettős kilincs fölső ága a (89) fogazott szektorral áll kapcsolatban, melynek fogai úgy vannak irányítva, hogy az emelőnek időelőtti fölfelé forgatását megakadályozzák. Ellenben ha a (18) emelő már lefelé mozgásának végére érkezett, akkor a (88) kettős kilincs alsó ága a (94) ütközővel találkozik, mely a kilincset átállítja és annak fölső ágát a (89) szektorból kikapcsolja, alsó ágát pedig a (90) szektorral hozza kapcsolatba. A (18) emelő, ha pályájának végére érkezett, magára hagyható, mire (19) vonórúgó az emelőt kezdőhelyzetébe téríti vissza, azonban a (96) csillapító szerkezet által csökkentett sebességgel. Ugyanekkor a (6) asztal is fölemelkedik a (19) rúgó és a (20) rugók, valamint a (21) ellenbütykök hatása alatt. A (6) asztal fölemelkedése alkalmával a (41) kar, a (43) rugós ütköző által befolyásolva, kezdőhelyzetébe tér vissza és a (40) kilincs a (39) kereket az ellenőrző szalag sortávolságának megfelelő szöggel forgatja el úgy, hogy a következő nyomtatás a szalagnak ismét tiszta részére jut. Másfelől a mintalap (3) rácsa a (67) lépcsős lemezek^ tői eltávozván, egy utóbbiak rúgóik hatása alatt fölemelkednek és az összegező szerkezet kerékművét a törzsszabadalomban leírt módon működtetik. Ezen szerkezet külömböző tárcsái ekkor a nyomtatott jegyért beszedendő értéknek megfelelően mozdulnak tovább. Valamivel a (6) asztal fölemelkedésének