43197. lajstromszámú szabadalom • Szabadon futó kerékagy kerékpárokhoz

- 2 — dése igen meredek, az itt föllépő ellenállás még akkor is csekélyebb, mint a (11) és (13) kúpfölületek közötti súrlódás, ha a golyók le vannak koptatva. Ezáltal egyrészt csökken a csavaralakú csapágy kopása úgy, hogy a pedálokat a kivánt fékező hatás előidézése céljából nem kell annyira visszafordítani, másfelől pedig kisebb erőkifejtés szükséges a hüvely eltolásához. A (9) hüvely külső fölülete a két végén kúpalakú, a közepén pedig hengeres. A (9) hüvely középső részén egy azt körűivevő (12a) tekercsrugó van megerősítve, mely gyönge nyomást fejt ki az agy belső fölületére, miáltal megakadályozza az azáltal föllépő súrlódást, hogy a (4) hüvely forgása közben a (9) hüvelyt magával -viszi. A (9) hüvely kúpalakú (lí) vége az agynak egy üres kúpalakú (13) részébe illik be, mellyel szükség esetén érintkezésbe lehet hozni. A (7) hüvely a kerékpár vázához van erősítve egy (14) kar segélyével, mely a hüvelyen levő kiemelkedésekkel kapcsolódik úgy, hogj az nem fordítható el. A (7) hüvely, belső része egy a kerékaggyal koncentrikus, nyitott üres (16) henger alakjában van megnyújtva, melynek köpenye a hosszirányban bizonyos számú (pl. három) négyszögű és egyenlő közökben elhelyezett (17) kivágással van átlyukasztva, a mely kivágások nem érnek egészen a henger végéig. A (16) henger körűi bizonyos számú, (a rarjzban öt) egyenlő nagyságú derékszögű négyszög keresztmetszetű (18, 19, 20, 21, 22) gyűrű van elrendezve, melyek annyi réBzre vannak osztva, mint amennyi (17) kivágás van (4. ábra). Ezen részek mindenike a közepén egy radiálisan kinyúló (23) toldattal van ellátva, mely egy-egy (17) kivágásba illik bele. E toldatoknak befelé néző fölülete le van rézselve úgy, hogy mivel a gyűrűk egymás mellett feküsznek és toldataik egy-egy (17) kivágásba hatolnak, e toldatoknak kinyúló, lerézselt fölületei ferde síkokat vagy (24) ékeket alkotnak, melyek kitöltik az egyes (17) kivágásokat. A gyűrűk oldallapjain levő köralakúrovátkákba (25) rúgók vannak belehelyezve, melyek a gyűrűrészeket a középpont irányában összehúzni iparkodnak. A (23) toldatok által alkotott, (24) ékfölületek egy (26) hüvelynek kúpalakú fölületére támaszkodnak, mely a (16) hengerben foglal helyet és körűizárja a (6) tengelyt. Ezen hüvely tengelyirányban eltolható és a (7) hüvely felé néző végén egy (27) karimával van ellátva, míg a másik vége egy üreges kúphoz hasonló (28) karmantyú alakjában van kiképezve, mely a (9) hüvely kúpjához illik és szükséghez képest azzal érintkezésbe hozható. A (27) karima a (24) ékek mindenikének számára egy-egy (29) bevágással bír, melyekbe a karimával szomszédos gyűrű (23) toldata illik bele. A (29) bevágások nem érnek le egészen a (26) hüvely kúpalakú fölületéig, miért is a (23) toldatok egy kampóval vannak ellátva, mely a (27) karimába ütközik. A (23) toldatok, melyek a (17) kivágásokon át a helytálló (16) hüvelybe njúluak, megakadályozzák azt, hogy a (26) hüvely elforduljon a (6) tengely körűi. Egy (30) tekercsrúgó, mely a (16) henger fenéklapja és a (27) karima között van elrendezve, rendesen szétnyomja a (7) és (26) hüvelyt egymástól, miáltal a (18 - 22) gyűrűket (25) rugóik a középpont felé húzzák úgy, hogy a gyűrűk külső fölülete és az agy belső fölülete közötti nyomás megszűnik. A (18—22) gyűrűket a (16) henger végén elrendezett (31) szorítócsavar tartja össze, mely csavarnak alátétlemeze a legkülső gyűrű (25) rugóját is biztosítja helyzetében. A leírt készülék működési módja a következő : A kerékpár haladása közben a (9) hüvely a csavaralakú (10) golyós csapágy hatására addig mozog el, míg (11) kúpalakú fölülete az agy (13) üreges kúpjával érintkezésbe nem jut, mire a föllépő súrlódás forgásba hozza a kerékagyat. Ha a pedálokat megszűnünk hajtani, azaz ha a lánckerék nem forog, de a kerékpár a vele közölt sebesség hajtására folytonosan előre halad, akkor a kerék a kúpok közötti érintkezés folytán először a (9) hüvelyt iparkodik magával vinni. Ez aztán befelé csavarodik, miáltal megszűnik az érintkezés és a kerék szaba-