43180. lajstromszámú szabadalom • Kerékpárzár a küllők közé nyúló emelőkarral

2 -Az (a) tok egyik hosszoldalán a kulcs bedugására való (b) hasítékkal, egyik széles oldalán pedig (d) hasítékkal bír, melyen az (e) rúgó (4. ábra) hatása alatt a kerékküllők közé lendített (f) emelőkar nyúlik be a tokba. Az (f) emelőkar célszerűen külső vége közelében (f) kivágással bír, a (d) hasíték pedig átmegy a tok fölső és alsó födőlapján. Az (a) tokkal U-alakban meghajlított (g) rész van mereven összekötve, melynek (g') csapszöge körül a zárnak a két (h) és (i) lemezből álló kilendíthető része, az u. n. forgó retesz elforoghat. A (g') csapszög köré azonkívül a (h, i) forgó reteszt befolyásoló (g") rúgó van fektetve. A két (h, i) lemez alúl összeér úgy, hogy egy egészet alkot, fölül pedig az elreteszelő kar gyanánt kiképezett (k) toldatban egyesül. A (h) és (i) lemezek külső oldalain rúgóhatás alatt álló egy vagy több (1) rekesztő van csuklósan megerősítve, melyeknek alsó (l'j vége kampósan befelé görbül, a lemezeken kiképezett (1") peckek pedig a (b, i) lemezek hasítékán át a lemezek által bezárt térbe nyúlnak (3. ábra). Az egyes (1) rekesztőkön elrendezett (1") peckek egymáshoz képest lépcsőzetesen fekszenek úgy, hogy ha (c) kulcsot az (a) tok (b) nyílásán bedugjuk a két (h, i) lemez közötti térbe, a kulcs lépcsőzetes szakállával a peckeknek neki fekszik. A (h) és (i) lemezek azonkívül keskeny hasítékokkal vannak ellátva, melyeken az (1) rekesztőket kezdeti helyzetükbe visszavivő (n) rugók végei nyúlnak át. A (h) és (i) lemezekkel (o) kengyel van mereven összekötve, melynek kimetszésébe a (c) kulcs külső vége belefekszik, hogy a kulcs befelé mozgásának határ szabassék és a kulcs lengő mozgása biztonsággal átvittessék a zár kilendülő részére vagyis a forgó reteszre. A (h, i) részen külön csapszög körül a (k) elreteszelőkár alatt rúgóhatás alatt álló (p) emelőt rendezünk el, mely mellső végén ,(p') orral van ellátva. A tokkal mereven összekötött U-alakú (g) rész mindegyik szárán (q) hosszanti ha-Bítékok vannak kiképezve, melyekbe a (c) kulcs bedugásánál az (1) rekesztők kampós (1') végei kapaszkodnak. A zár használati és működési módja a következő : A zárnak a 2. ábrán látható, működésre kész helyzeténél a (h, i) forgó retesz lefelé van lendítve úgy, hogy a (k) elreteszelőkár nem nyúlik be a tok (d) hasítékába; az (1) rekesztők (l'j kampós végükkel a helytálló (g) rész (q) hasítékaiba kapaszkodnak. A (p) emelő (p') orrával a tok (d) hasítékát határoló (d'j fal alsó éléhez támaszkodik. Ha már most a kerék küllői az (f) emelőkart kilendítve a (d) hasítékba terelik, az emelőkar beleütközik a (p) emelőbe és ezt rúgóhatása ellenében lefelé nyomja. Ezáltal a (h, i) forgó retesz alátámasztását elvesztvén, a (g") rúgó hatása alatt az 1. ábrán látható helyzetbe lendül ki. A (k) elreteszelőkár, ekkor az (f) záró emelő (f) kivágásába fekszik és ezáltal meggátolja az emelő önműködő visszafelé mozgását. A (h, i) forgó retesz elmozgásánál az (1) rekesztők (1") kampós végei kilépnek a (q) hasítékokból és külön rugóik hatása alatt akként lendülnek ki. hogy az (l") kampós végek nem fekszenek a(q) hasítékok fölött. A (h, i) forgóretesznek mesterséges eszközökkel való lefelé mozgatása azért nem sikerülne, mert az (1) kampós végek az U-alakú (g) rész szárainak fölső éleire támaszkodnak. Ha a zárat nyitni akarjuk, úgy a (c) kulcsot bedugjuk a tok (b) nyílásán és úgy nyomjuk meg, hogy a kulcs szakállának lépcsői az (1") peckeit magukkal viszik úgy, hogy a rekesztők (l') kampós végei a (q) hasítékok felé kerülnek, mire á (c) kulcsot kilendítjük (lásd a 2. ábra szerinti helyzetet) úgy, hogy a (h, i) forgó retesz kilendül, a rekesztők (l'j kampós végei behatolnak a (q) hasítékokba és a (k) elreteszelőkár kilép a (d) hasítékokból; egyúttal a (p) emelő, rúgójának hatása alatt, a. (p') orrával nekitámaszkodik a (d'j fal alsó éléhez, s ily módon az elfordult (h, i) reteszt a 2. ábrán látható helyzetében, rögzíti. Az (f)